A talajban lakó apró, szabad szemmel nem látható élőlények, a mikrobák igazi túlélők. Bárhogy változnak a körülmények körülöttük, mindig megtalálják a módját annak, hogy túléljenek. Ezt a szívósságot pedig a növényekre is átragasztják.
„A mikrobák a
szövetségeseink” – hangzik Matt Wallenstein professzor meghatározó mondata,
amely akár a növénytermesztés jövőjének iránymutatása is lehet(ne).
Hiszen a
talajban élő baktériumok és gombák rengeteg olyan anyagot termelnek, amelyek
nélkülözhetetlenek a növények egészséges fejlődése szempontjából. Legalábbis,
ha engedjük nekik.
Mesterséges úton támogatni a
természetet – paradox módon az elmúlt évtizedekben a mezőgazdaságban bevett
gyakorlat lett ez.
A gazdák a műtrágyát hívják segítségül, hogy a legfontosabb
tápanyagokat – a nitrogént, a káliumot és a foszfort – visszatöltsék a
kimerülőben lévő termőtalajba, ha pedig kártevő üti fel a fejét, vegyszerek
után nyúlnak.
A peszticidek a modern ipari mezőgazdaság alapkellékei, fő
feladatuk, hogy a legjobb minőségű és a legnagyobb mennyiségű termést garantálják
– bármi áron.
A növényvédő szerek ugyanis nem csak a nemkívánatos életformákat
pusztítják el.
Jórészük az esővízzel együtt lejut a talajba, ahol komoly rombolást
végez annak hasznos mikrobaközösségeiben.
Pont ott, ahonnan a
tápanyag-visszatöltés és a védelem természetesen módon is elindulhatna.
Vissza a múltba
A talajban lakó apró, szabad
szemmel nem látható élőlények, a mikrobák igazi túlélők. Bárhogy változnak a
körülmények körülöttük, mindig megtalálják a módját annak, hogy túléljenek. Ezt
a szívósságot pedig a növényekre is átragasztják.
Méghozzá úgy, hogy segítik
őket a tápanyagfelvételben, a kártevők elleni védekezésben, és általánosságban
véve fokozzák a tűrőképességüket.
A baktériumok, talajlakó algák, gombák és más
élőlények lebontják az elhalt növénymaradványokat és más anyagokat, majd
tápanyaggá alakítják azokat.
Ennek nyomán a talaj szerkezete is lazábbá válik,
ami támogatja az esővíz jobb hasznosulását. A lazább talajt ráadásul könnyebb
művelni, és a növények gyökerei is mélyebbre tudnak benne hatolni, amitől csak
még ellenállóbbak lesznek a szélsőséges időjárás kihívásaival szemben.
Mindezt
káros és nagy nyomot hagyó vegyszerek nélkül.
Ideje tehát a növénytermesztésben
is lépéseket tennünk visszafele, és engedni, hogy a természet hosszú
évmilliárdok során kialakult öntisztuló képessége új erőre kapjon.