ÚJRA! magazin & kiadványok - „Alkotó Energia ÚJRA!”

Világszerte és itthon is egyre népszerűbb téma a rovartenyésztés. A rovarfehérje elsősorban az állati takarmányozásban hozhat áttörést.

A rovarfehérje környezeti lábnyoma jóval kisebb, mint a legtöbb, itthon jellemzően importból származó takarmányé, s akár ott is megtermelhető, ahol a felhasználása történik.

Slezák Izabella állattenyésztő-, takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnök, a Pannon Protein csapatának tagja, a Greendexnek adott interjúban ebbe a különleges és hasznos iparágba nyújtott betekintést.

A fekete katonalegyeket tenyésztő Pannon Protein cég négy évvel ezelőtti indulása óta elsősorban élő lárva, szárított lárva, teljes értékű liszt, zsírtalanított liszt, rovarolaj, illetve rovartrágya előállításával foglalkozik. A rovartenyésztés idehaza még újdonságnak számít, Európa más országaiban és Amerikában azonban már 15–20 éve működik ez az iparág.

A környezeti lábnyom témakörét érintve Izabella elmondta, hogy a rovartenyésztés igazi pozitívuma a körkörös gazdasági modellbe való beilleszkedés. „Az intenzív rovartartás során a zsírtalanított rovarliszt és a rovarolaj mellett melléktermékek is képződnek. A rovarok ürüléke mellett nagy mennyiségben marad a reprodukció során elhalt legyekből is. Utóbbiak a jogszabály szerint visszaforgathatók a trágyába.

Az így képződő rovartrágya ugyanúgy felhasználható a mezőgazdaságban, mint más állati trágyák, noha ezek legtöbbjénél némileg koncentráltabb, nagyjából a guánónak (madárürüléknek) feleltethető meg.

Ha a termelést kihelyezzük oda, ahol a mezőgazdasági termelés zajlik, illetve a rovarok takarmányát is megtermelik, akkor a trágya helyben vissza is tud kerülni a körforgásba.”

A szakember elmondta, hogy a növények rovartrágyával való táplálása még kutatási fázisát éli, de több gyakorlati eredmény is pozitív példával szolgál.

„Az egyes baktériumok képesek metabolizálni a kitint, amely elsősorban az elhalt rovarokban található.

Bizonyított tény, hogy a baktériumok és a mikrobák a növények gyökereihez kapcsolódnak, és segítenek a növényeknek ellenállóbbá válni a betegségekkel és a kártevőkkel szemben.

A rovartrágya összetétele átlagosan 3:2:2-es N:P:K-arányú, ami a növények növekedése szempontjából leginkább lényeges három ásványi anyag, a nitrogén, a foszfor és a kálium egymáshoz viszonyított arányát adja meg az egyes trágyákban.”

A rovartrágya használata Magyarországon még nem terjedt el széles körben, legfőképpen szőlészetek adják a vevőkör bázisát. A termék előnyeiről Slezák Izabella a következőket mondta:

„A rovartermékek beltartalmi értéke igen jónak mondható. Könnyen emészthetők, a rovarolaj ómega-3 és ómega-6 zsírsavat tartalmaz, a fekete katonalégy lárvái ráadásul kalcium-, magnézium- és laurinsav-tartalmukat tekintve is kimagaslónak mondhatók."

"Emellett a zsírtalanított rovarliszt antiallergén tulajdonságának köszönhetően eredményesen helyettesíti a széles körben használt fehérjehordozókat, a szóját és a hallisztet. Mindezekhez hozzátartozik az is, hogy lényegesen fenntarthatóbb az előállításuk, mint más állati takarmányoké.”

A hazai termelők lassabban adaptálják az új megoldásokat, de a szakember szavait idézve, reméljük, hogy ez a jövőben lassan megváltozik.

További tartamat az alábbi linkeken találsz

/alkotoenergia

Pannon Protein Facebook-oldala

Körforgás

A rovarok új kapukat nyithatnak meg a körforgásosságban

Alkotó Energia Magazin

Slezák Izabella állattenyésztő-, takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnök, a Pannon Protein csapatának tagja, a Greendexnek adott interjúban ebbe a különleges és hasznos iparágba nyújtott betekintést.

További tartamat az alábbi linkeken találsz

További cikkek

Otthon

Életmód

Körforgás