Az energiaválság kapcsán nehéz a jó aspektusokra gondolni, de így talán elérkezett az idő a megújuló energiaforrások lehetőségeinek teljes kiaknázására. Ez az energiatárolással kezdődik.
Még soha nem volt annyi indoka az emberiség legnagyobb lángelméinek
alternatív megoldások után nézni, mint most.
Úgy tűnik, kezdenek elfogyni a lehetőségek, mégis, az optimista
szemléletet vallók talán soha nem reménykedtek ennyire. Hiszen, ha valamire
temérdek példát találni a történelemben, az az, hogy a szükség idején születnek
a forradalmi technológiai fejlesztések.
A
karbonsemlegesség felé vezető úton a világ országait hosszú ideje akadályozza,
hogy nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak elszakadni a fosszilis
tüzelőanyagoktól és az atomenergiától.
Ennek fő oka, hogy a korlátozott
energiatárolási lehetőségek miatt nem lehetett mit kezdeni az időjárás által nagymértékben
befolyásolt megújuló energiaforrások túltermelésével.
Pedig
a szél- és a napenergia a sarokköve az energiaátmenet megvalósításának, melyhez
az első apró lépéseket már szinte mindenhol megtették. Folyamatosan telepítik a
szélerőműveket és a napelemparkokat, míg az új építésű ingatlanoknál már
többségben a hőszivattyús fűtés-hűtés az alapértelmezett.
Az autóipar kulcsszerepet vállalhat
Az
átállás megkezdésével az áram egyre inkább felértékelődik majd a földgázzal
vagy a szénnel szemben, így a termelt energia megtartása minden korábbinál
fontosabb tényezővé válik.
Az akkumulátorok fejlesztésében az autóipar is
érdekelt, hiszen az Európai Parlament által nemrég elfogadott normajavaslat értelmében
2035-től nem lehet belső égésű motorral szerelt új autókat értékesíteni az EU
területén belül.
Az
elektromos járműgyártásra átálló szektor már így is rohamtempóban hozza az
újabbnál újabb fejlesztéseket, ami többek közt annak köszönhető, hogy az ágazat
a kutatás-fejlesztés (K+F) legnagyobb magánbefektetője Európában.
A villanyautókkal szemben korábban a legtöbbet megfogalmazott kritika az volt,
hogy az életciklusuk alatt nem kisebb a károsanyag-kibocsátásuk, mint a dízel-
vagy benzinüzemű autóknak.
A lítiumion-akkumulátorokkal azonban a járművek már
akár 700–800 kilométert is meg tudnak tenni, szavatossági idejük pedig szélsőséges
időjárási körülmények között is 8–12 év.
A
jelenlegi technológia ennek ellenére sem lehet a hosszú távú törekvések célja,
mivel a hátrányai leküzdhetetlennek tűnnek. A lítiumion-akkumulátorok
előállítása drága, és az energiatároló eszközök gyártásához szükséges kobalt és
nikkel bányászata környezetvédelmi és humanitárius aggályokat is felvet.
Mindemellett pedig ott van a ritka, de még mindig előforduló túlmelegedés
problémája, valamint az, hogy az egységek teljesítőképessége a következő
években eléri a határát. Márpedig az autóknál jóval nagyobb mennyiségű áramot
termelő erőművekhez erősebb, biztonságosabb, hosszabb távú megoldás szükséges.
A tárolási kapacitás nő, de az új technológia hozhatja el a forradalmat
A
Greendex szerint csak a rendszerszintű megoldásokat (vagyis például a
háztartási energiatároló rendszereket nem) figyelembe véve a következő 5 évben
a teljes globális energiatároló kapacitás (beleértve a szivattyús-tározós
vízerőműveket, a koncentrált napenergia-tárolást és az akkumulátorokat) 56
százalékkal, 270 gigawatt fölé emelkedhet.
A
legnagyobb növekedés a hálózati/közmű célú akkumulátoros energiatárolóknál
várható, ahol a 2020-as körülbelül 10 gigawattról 60 gigawatt fölé emelkedhet a
kapacitás. Ezzel együtt 2026-ban is a szivattyús-tározós
technológia teszi majd ki a legnagyobb részt, több mint 200 gigawattal.
A jövő nem bizonytalan, csak egyelőre ködbe burkolózik
Az előkészületek már
javában zajlanak, így most a kutatás-fejlesztési csoportokon a sor, hogy
innovatív megoldásokkal álljanak elő.
Ahogy azt az Alteneva tette. Közel három esztendős kutató- és fejlesztőmunkájuk eredményeként született meg a Second Life Energy (SELiEN) elnevezésű energiatároló rendszerünk, amely a már egyszer legyártott és elhasznált elektromos rendszereket alakítja át, majd helyezi újra üzembe.
A küszöbönálló, több hónapos energiatárolási lehetőségekkel kecsegtető
áttörések között szerepel a
gravitációs energiatárolás (például a szivattyús-tározós vízerőművek vagy az
óceánakkumulátorok), a koncentrált napenergia-tárolás, a zöldhidrogén, a
kriogén (alacsony hőmérsékletű, folyadék halmazállapotú levegőt vagy más
anyagot alkalmazó) energiatárolás, vagy az egyelőre csak koncepció szintjén
létező kvantumakkumulátor.