Fényt hozhat a sötétbe az akkumulátorok forradalma

Az energiaválság kapcsán nehéz a jó aspektusokra gondolni, de így talán elérkezett az idő a megújuló energiaforrások lehetőségeinek teljes kiaknázására. Ez az energiatárolással kezdődik.

Még soha nem volt annyi indoka az emberiség legnagyobb lángelméinek alternatív megoldások után nézni, mint most.

Úgy tűnik, kezdenek elfogyni a lehetőségek, mégis, az optimista szemléletet vallók talán soha nem reménykedtek ennyire. Hiszen, ha valamire temérdek példát találni a történelemben, az az, hogy a szükség idején születnek a forradalmi technológiai fejlesztések.

A karbonsemlegesség felé vezető úton a világ országait hosszú ideje akadályozza, hogy nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak elszakadni a fosszilis tüzelőanyagoktól és az atomenergiától.

Ennek fő oka, hogy a korlátozott energiatárolási lehetőségek miatt nem lehetett mit kezdeni az időjárás által nagymértékben befolyásolt megújuló energiaforrások túltermelésével.

Pedig a szél- és a napenergia a sarokköve az energiaátmenet megvalósításának, melyhez az első apró lépéseket már szinte mindenhol megtették. Folyamatosan telepítik a szélerőműveket és a napelemparkokat, míg az új építésű ingatlanoknál már többségben a hőszivattyús fűtés-hűtés az alapértelmezett.

Az autóipar kulcsszerepet vállalhat

Az átállás megkezdésével az áram egyre inkább felértékelődik majd a földgázzal vagy a szénnel szemben, így a termelt energia megtartása minden korábbinál fontosabb tényezővé válik.

Az akkumulátorok fejlesztésében az autóipar is érdekelt, hiszen az Európai Parlament által nemrég elfogadott normajavaslat értelmében 2035-től nem lehet belső égésű motorral szerelt új autókat értékesíteni az EU területén belül.

Az elektromos járműgyártásra átálló szektor már így is rohamtempóban hozza az újabbnál újabb fejlesztéseket, ami többek közt annak köszönhető, hogy az ágazat a kutatás-fejlesztés (K+F) legnagyobb magánbefektetője Európában.

A villanyautókkal szemben korábban a legtöbbet megfogalmazott kritika az volt, hogy az életciklusuk alatt nem kisebb a károsanyag-kibocsátásuk, mint a dízel- vagy benzinüzemű autóknak.

A lítiumion-akkumulátorokkal azonban a járművek már akár 700–800 kilométert is meg tudnak tenni, szavatossági idejük pedig szélsőséges időjárási körülmények között is 8–12 év.

A jelenlegi technológia ennek ellenére sem lehet a hosszú távú törekvések célja, mivel a hátrányai leküzdhetetlennek tűnnek. A lítiumion-akkumulátorok előállítása drága, és az energiatároló eszközök gyártásához szükséges kobalt és nikkel bányászata környezetvédelmi és humanitárius aggályokat is felvet.

Mindemellett pedig ott van a ritka, de még mindig előforduló túlmelegedés problémája, valamint az, hogy az egységek teljesítőképessége a következő években eléri a határát. Márpedig az autóknál jóval nagyobb mennyiségű áramot termelő erőművekhez erősebb, biztonságosabb, hosszabb távú megoldás szükséges.

A tárolási kapacitás nő, de az új technológia hozhatja el a forradalmat

A Greendex szerint csak a rendszerszintű megoldásokat (vagyis például a háztartási energiatároló rendszereket nem) figyelembe véve a következő 5 évben a teljes globális energiatároló kapacitás (beleértve a szivattyús-tározós vízerőműveket, a koncentrált napenergia-tárolást és az akkumulátorokat) 56 százalékkal, 270 gigawatt fölé emelkedhet.

A legnagyobb növekedés a hálózati/közmű célú akkumulátoros energiatárolóknál várható, ahol a 2020-as körülbelül 10 gigawattról 60 gigawatt fölé emelkedhet a kapacitás. Ezzel együtt 2026-ban is a szivattyús-tározós technológia teszi majd ki a legnagyobb részt, több mint 200 gigawattal.

A jövő nem bizonytalan, csak egyelőre ködbe burkolózik

Az előkészületek már javában zajlanak, így most a kutatás-fejlesztési csoportokon a sor, hogy innovatív megoldásokkal álljanak elő.

Ahogy azt az Alteneva tette. Közel három esztendős kutató- és fejlesztőmunkájuk eredményeként született meg a Second Life Energy (SELiEN) elnevezésű energiatároló rendszerünk, amely a már egyszer legyártott és elhasznált elektromos rendszereket alakítja át, majd helyezi újra üzembe.

A küszöbönálló, több hónapos energiatárolási lehetőségekkel kecsegtető áttörések között szerepel a gravitációs energiatárolás (például a szivattyús-tározós vízerőművek vagy az óceánakkumulátorok), a koncentrált napenergia-tárolás, a zöldhidrogén, a kriogén (alacsony hőmérsékletű, folyadék halmazállapotú levegőt vagy más anyagot alkalmazó) energiatárolás, vagy az egyelőre csak koncepció szintjén létező kvantumakkumulátor.

Körforgás

Fényt hozhat a sötétbe az akkumulátorok forradalma

SzT

Az autóipar kulcsszerepet vállalhat

A tárolási kapacitás nő, de az új technológia hozhatja el a forradalmat

A jövő nem bizonytalan, csak egyelőre ködbe burkolózik

További cikkek

Otthon

Ajánló

Sikersztori