A globális műanyaghulladék-válság folyamatos innovációra ösztönzi a legtöbb szektort, ami alól természetesen az építőipar sem lehet kivétel. Az utóbbi idők megoldásai közül mindenképp kiemelkednek a műanyag hulladékból készült építőelemek.
Ez
a technológia egyszerre enyhítheti a műanyagszennyezés egyre sürgetőbb kérdését
és a megfizethető lakhatás iránti igényt – különösen a fejlődő országokban.
Az
újrahasznosított műanyagból készülő téglák fejlesztése során olyan technológiák
jelentek meg, amelyek különböző műanyag típusokat képesek összeolvasztani, majd
formába önteni.
Ezek az építőelemek sok esetben könnyebbek és ellenállóbbak a
hagyományos verzióknál, ráadásul gyakran jobb hőszigetelő-képességgel is rendelkeznek.
A piac még viszonylag új, de
gyorsan növekszik.
Úttörők
Számos
projekt és kezdeményezés valósult már meg világszerte, amelynek keretében
műanyagból készült téglákat használtak. Kolumbiában a Conceptos Plásticos nevű
vállalkozás műanyaghulladékból és gumiabroncsokból készít építőanyagot, amelyet
főként házak és közösségi épületek építéséhez használnak.
A cég 2015-es
indulása óta több mint 1 500 tonna műanyagot hasznosított újra.
Az általuk
gyártott téglák erősek, tartósak, és a LEGO-építőkockákhoz hasonló elvek mentén
könnyen összeszerelhetők.
Kenya
egyik leginnovatívabb vállalkozása, a Gjenge Makers műanyag hulladékból gyárt
téglát és térkövet, amelyek háromszor erősebbek a hagyományos betonnál.
Mexikóban
pedig az EcoDom nevű vállalat újrahasznosított műanyag palackokból és egyéb
műanyaghulladékból készít téglákat, amelyeket házak építéséhez használnak. Egy
átlagos EcoDom ház megépítéséhez körülbelül két tonna olyan műanyagot
használnak fel, amely amúgy a szeméttelepen végezné.
Könnyebb, olcsóbb, zöldebb
A
műanyag építőelemek technológiájának gazdasági hatása jelentős. Elsősorban
azért, mert a hulladékkezelési és építőipari ágazatokban nagyobb munkaerőigényt
generál. A hulladékgyűjtéshez, -válogatáshoz és -feldolgozáshoz ugyanis több emberi
erőre lesz szükség, a technológiák is képzett kezelőket igényelnek, míg
kellenek mérnökök és építészek, akik segítenek kiaknázni a műanyag téglák
felhasználásában rejlő potenciált.
Ezen felül a fejlődő országok gazdaságát fellendítheti
a műanyag hulladékból készült építőelemek használata.
Egyrészt csökkentheti a külső
erőforrásoktól való függést. Másrészt pedig az ellátási lánc lokalizálása
mikrogazdaságokat hozhat létre a hulladékgyűjtés és -feldolgozás körül.
A
könnyebb anyagok és az egyszerűbb szállítás miatti csökkenő építési költségek
megfizethetőbb lakhatáshoz vezethetnek, míg a műanyag építőelemek kisebb súlya a
szállítás és az építés során is alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást eredményez.
Néhány változat kimondottan jó szigetelési tulajdonságokkal rendelkezik, ami
csökkentheti az épületek energiafogyasztását, ami pedig különösen nagy hatással
lehet azokra a régiókra, ahol szélsőséges éghajlat uralkodik, ebből következően
az ingatlanok fűtése és hűtése egyaránt komoly erőforrásokat emészt fel.
Fotó: Conceptos Plasticos/Gjenge Makers Ltd/EcoDom