2025-re a globális energiamixben a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia mennyisége először fogja meghaladni a szénből nyert energia mennyiségét.
A 21. század második évtizedének végéhez közeledve, a világ
energiatermelése olyan történelmi fordulóponthoz érkezik, amelyet néhány
évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlennek tartottak. Ez a mérföldkő nem csupán az energetikai ágazat technológiai
fejlődésének eredménye, hanem egyben a klímavédelem és fenntarthatóság iránti
egyre növekvő társadalmi és politikai elköteleződés bizonyítéka is.
Az ipari forradalom óta a szén az energiatermelés egyik
legfontosabb alapanyaga volt. Hatalmas mennyiségben és alacsony költséggel állt
rendelkezésre, ami lehetővé tette a gyors iparosodást és a gazdasági növekedést
szerte a világon.
Azonban a szénalapú energiatermelés hatalmas árnyoldala a
légkörbe kibocsátott szén-dioxid és egyéb szennyező anyagok mennyisége, amelyek
hozzájárulnak a globális felmelegedéshez és a klímaváltozáshoz.
A megújuló energiaforrások – mint a nap-, szél-, víz-, és
geotermikus energia – az elmúlt években rendkívüli növekedést mutattak. Ennek a
növekedésnek számos tényezője van, többek között a technológiai innovációk,
amelyek drámaian csökkentették a megújuló energiaforrások telepítésének és
üzemeltetésének költségeit.
Az előrejelzések szerint 2025-re a globálisan
megtermelt villamos energia több mint 35%-a fog megújuló forrásokból származni,
míg a szén részaránya 33% alá esik.
Bár a megújuló energiaforrások térnyerése biztató, az
átmenet nem mentes a kihívásoktól.
Az egyik legnagyobb probléma a megújuló
energiaforrások időjárásfüggősége, amely miatt nehezebb előre jelezni és
szabályozni a termelést.
A szél és a napenergia termelése jelentős
ingadozásokat mutathat, ami szükségessé teszi a hálózatok rugalmasságának
növelését és az energiatárolási technológiák fejlesztését.
Sokat segít, hogy a globális politikai és gazdasági
környezet is előrelendíti ezt a helyzetet. Az egyre szigorodó környezetvédelmi
szabályozások és a karbonadó bevezetése sok országban további ösztönzést ad a
fosszilis tüzelőanyagokkal szembeni alternatívák keresésére.
Az olyan országok, mint Kína és India, amelyek korábban
nagymértékben függtek a szénerőművektől, ma már jelentős beruházásokat hajtanak
végre a megújuló energiaforrások területén.
Kína, amely a világ legnagyobb
szénfogyasztója, 2025-re azt tervezi, hogy energiatermelésének több mint 50%-át
megújuló forrásokból biztosítja.
Ez a lépés nem csupán az éghajlatvédelmi célok
elérését szolgálja, hanem a légszennyezés csökkentését is, ami Kína számos
nagyvárosában súlyos egészségügyi problémákat okoz.
A következő esztendő tehát nem csupán egy évszám lesz az
energiatermelés történetében, hanem egy szimbolikus fordulópont is. A megújuló
energiaforrások elsőbbsége a szénnel szemben egyértelmű jelzés arra, hogy a
világ komolyan veszi az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és a fenntartható
fejlődést.
Ez a trend várhatóan folytatódik a jövőben is, és 2050-re a világ
célja az, hogy a globális energiatermelés 100%-ban megújuló forrásokra épüljön.
Ez az átmenet azonban nem lesz könnyű, és továbbra is
szükség van a globális összefogásra, az innovációra, valamint a politikai és
gazdasági támogatásra. Az energiaszektor átalakulása óriási lehetőségeket kínál
mind gazdasági, mind környezeti szempontból, de ahhoz, hogy ezeket a
lehetőségeket maximálisan ki lehessen használni, szükség van a társadalom
minden szintjének elkötelezettségére.