Kínai áttörés a termőföldek jövőjéért

A világ mezőgazdaságának egyik legégetőbb problémája, hogy a népesség nő, míg a művelhető termőföldek területe csökken. Kínában azonban az elmúlt években olyan áttörés történt, mely megoldást jelenthet: a gazdák már sós-lúgos földeken is sikeresen termesztenek rizst.

A rizs hagyományosan kifejezetten érzékeny növénynek számít a talaj sótartalmára. A túl sok só gátolja a vízfelvételt, károsítja a gyökereket, és drasztikusan csökkenti a hozamot. Éppen ezért számított sokáig elképzelhetetlennek, hogy a tengervíz melletti területek – amelyekből Kínában több tízmillió hektár található – valaha is fontos szerepet játszhassanak az élelmiszer-termelésben.

A fordulatot a növénynemesítés és a talajkezelési technológiák fejlődése hozta el. Kínai kutatóintézetek az elmúlt évtizedben olyan rizsfajtákat fejlesztettek ki, amelyek genetikai szinten jobban tűrik a magas sókoncentrációt.

Ezek a „sótűrő rizsek” képesek szabályozni a sejtek sóháztartását, így a növény nem károsodik kedvezőtlenebb körülmények között sem. A kísérleti parcellákon elért eredmények sok esetben már megközelítik a hagyományos rizsföldek hozamát.

A sikerhez azonban nem elég csupán az új fajta. A sós-lúgos talajok javításának is kulcsszerepe van. Kínában olyan módszereket alkalmaznak, mint a talaj alapos átmosása, szerves anyagok – például komposzt vagy szalma – bedolgozása, illetve speciális mikroorganizmusok használata, amelyek segítik a talaj szerkezetének és tápanyagtartalmának helyreállítását. A rizstermesztés sajátos vízigénye pedig szintén hozzájárulhat a sók kimosásához a felső talajrétegből.

A jelentőség messze túlmutat Kína határain. A sósodás világszerte mintegy egymilliárd hektárnyi földet érint valamilyen mértékben.

Ha ezeknek akár csak egy részét sikerülne bevonni az élelmiszer-termelésbe, az óriási lépés lenne a globális élelmezésbiztonság felé. Ráadásul mindez úgy történhet, hogy nem kell újabb természetes élőhelyeket felszámolni, erdőket kivágni vagy vizes élőhelyeket lecsapolni.

A sós-lúgos földeken termesztett rizs így a fenntartható mezőgazdaság egyik ígéretes szimbólumává válhat. Arra emlékeztet, hogy a megoldások nem mindig új területek meghódításában rejlenek, hanem abban, hogy megtanulunk okosabban bánni azokkal az erőforrásokkal, amelyekről korábban már lemondtunk. Kína példája azt mutatja: még a „haszontalannak” bélyegzett földekben is lehet jövő – ha elég tudás, kitartás és innováció párosul hozzájuk.

Körforgás

Kínai áttörés a termőföldek jövőjéért

KT

További cikkek

Otthon

Körforgás

Életmód