Hogy szemét helyett élőlények uralják a bolygót

A felelőtlen hulladéktermelés elképesztő mértéket öltött az utóbbi években, ám erre is létezik megoldás, csak át kell kódoljuk a gondolkodásmódunkat lineárisról körforgásosra.

Napjainkban a hulladékgazdálkodás és a műanyagszennyezés az egyik legégetőbb környezeti kérdéssé vált, mivel az eldobható termékek gyorsan növekvő termelése egyszerűen meghaladja a világ képességét, hogy megbirkózzon velük.

Mindössze három éve, 2018-ban az Európai Unió polgárai fejenként átlagosan 5,2 tonna műanyaghulladékot termeltek. Az Eurostat adatai szerint ennek 38,5 százaléka szemétlerakókban végezte, míg 37,9 százalék újrahasznosításra került.

Mi a helyzet a maradék 23,6 százalékkal?

Valószínűleg az, ami a világ többi pontján is: az utcákon, az erdőkben és az óceánokban végzi.

A döbbenetes statisztikák sora itt még nem áll meg.

A valaha legyártott összes műanyag fele az elmúlt 15 évben jött létre, és tudományos előrejelzések alapján a műanyaggyártás mértéke 2050-re megduplázódik.

Ez több szempontól is krízishelyzetet teremt. Egyrészt, mert olyan eszközökről van szó, amelyeket lehet, hogy csupán néhány percig, óráig használunk, a lebomlási idejük a környezetben azonban akár négyszáz év is lehet. Másrészt a szennyezés súlyosan érinti a szárazföldi és a vízi élővilágot.

Becslések szerint több mint 10 tonna műanyaghulladék ömlik az óceánokba évente, mely ugyanennyi idő leforgása alatt sok millió élőlénnyel végez.

Ennyi lehangoló statisztika bárkinek a gyomrát megfeküdné, pedig az imént felsorolt néhány adat még mindig csak a felszínt kapargatja.

Megoldás a jövőért

A probléma tehát adott, és egyre növekszik, de mi lehet a megoldás? Egyértelműen a lineáris gazdasági modellről való átállás. Ez a módszer az utóbbi évtizedekben olyannyira uralta a hétköznapjainkat, hogy már szinte a DNS-ünkbe van kódolva az egyszeri felhasználás.

A lineáris gazdaság

Hagyományosan a „vegyük-gyártjuk-értékesítjük” elv szerint működik. Ez annyit tesz, hogy a nyersanyagokat összegyűjtik, majd termékekké alakítják, amelyeket a fogyasztók felhasználnak, végül hulladékként kidobják őket.

Ebben a gazdasági rendszerben az értékteremtés a lehető legtöbb termék előállításával és eladásával történik.

Megveszünk egy üveg vizet, megisszuk, és mehet a kukába. Ugyanezt megtesszük a fogkrémtubussal, a samponos flakonnal, sőt még a ruháinkkal is. Minden addig tart, amíg ki nem ürül, ki nem lyukad vagy el nem kopik. Ismerős? Sokan eljutnak az adott szeméttel a szelektív hulladékgyűjtőkig.

Elég ez? Lehetne másképp? Hát hogyne!

Vezető tudósok, közgazdászok és környezetvédelmi szakemberek lengetik magasan a körforgásos gazdaság zászlaját, ám egyelőre kevés sikerrel. Pedig a jövőt most már nemcsak megteremteni kell, hanem meg is kell óvni. Magunktól.

Kicsit meglepetésként hathat, de az új modell, amit a szakértők javasolnak, inkább egy régi formula, amely az elmúlt 30–40 évben kikopott az életvitelünkből.

Nem egy világrengető új ötlet, hanem az értékőrzés hagyománya.

„A körforgásos gazdaság mindannyiunk számára ismerős. A nagyanyáink, ükanyáink a tárgyakat úgy használták, hogy miután az adott funkciójuk kiszolgálta az életciklusát, kerestek nekik egy másik felhasználási módot” – mondta Molnár Csaba Gábor, a Greendex.hu online fenntarthatósági magazin alapító-lapigazgatója az Újra! magazinnak.

Hozzátette: ez a gazdasági rendszer sokkal természetesebb, mint az, amikor megveszünk egy tömegterméket, használjuk napokig, hetekig, hónapokig – nagyon jó esetben is néhány évig –, majd szemétként tekintünk rá.

Ezáltal kialakul bennünk egy reflex, hogy bármit, ami számunkra már nem ugyanolyan értékes, mint az életciklusa elején, a kukába dobunk.

A műanyag szatyor jó példa arra, hogy miként tud egy korszakalkotó találmánynak szánt termék a környezetszennyezés mozgatórugójává válni.

Tudta-e, hogy Sten Gustaf Thulin azért találta fel, hogy kevesebb fát vágjanak ki, és ezáltal megkíméljük a környezetet? És azt, hogy a műanyag szatyrokat eredetileg legalább 20–30 alkalmas felhasználásra tervezte?

Pedig így volt.

A feltaláló fia a BBC-nek elmondta, Thulin minden nap ugyanazzal a szatyorral ment el bevásárolni, majd amikor kipakolta belőle az élelmiszereket, gondosan összehajtogatta, és betette a zsebébe.

Ez az ötlet jutott el odáig, hogy a bevásárlóközpontokban egészen néhány évvel ezelőttig zsákszámra lehetett kapni a – vékonyságuk miatt – egyszer használatos műanyag szatyrokat, amelyeket aztán hazaérkezve szinte mindenki a kukába dobott.

Egy új szemlélet

Ahhoz, hogy a világ át tudjon állni, a multinacionális cégektől a magánszemélyekig mindenkinek meg kell változtatnia a gondolkodásmódját.

A körforgásos gazdaság lényege, hogy ne keletkezzen hulladék. A ciklus a nyersanyagbegyűjtéssel és a termék, illetve annak csomagolásának megtervezésével kezdődik. Ezután jön a gyártás és az elosztás a különböző bevásárlóközpontokba és boltokba.

Innentől a vásárlónál pattog a labda, aki a felhasználás után vagy maga hasznosítja újra a terméket, illetve annak csomagolását, vagy felelősségteljesen eljuttatja a szemetet a megfelelő szelektív hulladékgyűjtőbe.

Ezt követően jön az újrahasznosítás, majd az újrafelhasználás, és minden kezdődik elölről.

„Nem annyira ördögtől való tehát a körforgásos gazdálkodás, igazából arról van szó, hogy amikor egy tárgyról beszélünk, annak az anyagi szinten elindult életciklusát nem egy bináris egyenesként képzeljük el, ami véges. A »van-e élet a halál után?« kérdésre nem a halált válaszoljuk. Visszakerül ugyanabba a körforgásba, és egy másik használati tárgyként éled újra” – fejtette ki Molnár Csaba Gábor.

Ezen az úton már a profitorientált nagyvállalatok is elindultak. Számtalan cég készít teljes mértékben újrahasznosítható, illetve újrahasznosított üdítős palackokat, vagy éppen óceáni hulladékból ruhadarabokat.

Az Európai Unió országai szigorú szabályzásokkal és zöldegyezségekkel veszik ki a részüket a körforgásos gazdaságra való áttérésből.

2020 márciusában az Európai Bizottság, az európai zöldmegállapodás keretében és a javasolt új ipari stratégiával összhangban, bemutatta a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervét, amely a fenntarthatóbb terméktervezésre, a hulladékcsökkentésre és a fogyasztók szerepének erősítésére vonatkozó javaslatokat tartalmazza.

Ebben különös hangsúlyt kapnak az erőforrás-igényes ágazatok, például az elektronika és az IKT, a műanyagok, a textilipar és az építőipar.

Idén februárban az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervről, amelyben további intézkedéseket követel a szén-dioxid-semleges, környezeti szempontból fenntartható, mérgező anyagoktól mentes és teljes mértékben körforgásos gazdaság 2050-ig történő megvalósítása érdekében, beleértve a szigorúbb újrahasznosítási szabályokat, valamint az anyagfelhasználásra és -fogyasztásra vonatkozó kötelező célokat 2030-ig.

Körforgásos gazdaság

Mindenki tehet érte

Molnár Csaba Gábor szerint a szemléletváltás már a megfogalmazásnál elkezdődik: a szemét értéktelen dolog, a hulladék viszont érték, csak meg kell találni a másik életét.

A körforgásos gazdaság elve nemcsak a nagyvállalatok vagy a törvényhozás szintjén alkalmazható. Minden szereplő tehet azért, hogy ne termelődjön szemét, illetve a hulladék újrahasznosítható legyen.

Egy kilyukadt, megvarrásra alkalmatlan pulóverből még könnyen lehet sálat és kesztyűt varázsolni, a tusfürdős tubusból készíthető telefontartó, sőt egy kis kreativitással a műanyag palackból is lehet még persely vagy igényes asztali dísz. Az otthon elkészíthető, újrafelhasználható tárgyak lehetőségei szinte határtalanok.

Innentől a mutogatás a magunkra irányított ujjal kezdődik.

Vajon tényleg mindent megtettünk azért, hogy újrafelhasználjuk a hulladékot? Jó helyre vittük az elhasznált termékeket?

Ha igen, akkor talán mi is hozzájárultunk ahhoz, hogy 2050-re a szemét helyett az élőlények uralják a bolygót.

Fotók: 123RF

Körforgás

Körforgásos gazdaság: Hogy szemét helyett élőlények uralják a bolygót

SzT

Mi a helyzet a maradék 23,6 százalékkal?

Megoldás a jövőért

A lineáris gazdaság

Elég ez? Lehetne másképp? Hát hogyne!

Nem egy világrengető új ötlet, hanem az értékőrzés hagyománya.

Egy új szemlélet

Körforgásos gazdaság

Mindenki tehet érte

További cikkek

Otthon

Életmód

Sikersztori