Mexikóváros a világ egyik legsűrűbben lakott és legszennyezettebb metropolisza, ahol a közlekedés régóta jelent komoly kihívást. Ebben a káoszban egy egészen különleges közlekedési forma kezd újraértelmezni mindent: a drótkötélpályás közlekedés, azaz a cablebús.
Ez nem turistaattrakció,
hanem napi szinten használt, teljes értékű közösségi közlekedési rendszer.
Mexikóváros 2021-ben indította el első két cablebús-vonalát, elsősorban a város
keleti és északi peremkerületeiben, ahol a domborzati viszonyok, az
infrastrukturális hiányosságok és a társadalmi egyenlőtlenségek nehezen
megközelíthető, alulfejlesztett városrészeket eredményeztek.
Célja nem pusztán
a közlekedés javítása, hanem egyfajta társadalmi igazságtétel is: a
peremvidékeken élők gyorsabb, biztonságosabb és olcsóbb eljutási lehetőséget
kapnak a város központja felé.
A gondolák – amelyek hasonlítanak a sípályákról ismert
kabinos felvonókhoz – folyamatosan közlekednek, és akár 10 embert is képesek
szállítani. A második vonal, a Línea 2, 10,6 kilométer hosszú, és több mint 300
kabinnal működik, naponta közel 50 ezer utast szállítva. Az utazás a város
szmogos utcái felett zajlik, lenyűgöző kilátással, csöndben és füstmentesen.
Fenntartható működés
Működtetése elektromos energiával történik, így nincs
közvetlen károsanyag-kibocsátása. A levegőminőség szempontjából ez óriási előny
Mexikóvárosban, ahol az autók
és a régi dízelbuszok komoly légszennyezést okoznak. Egy 2022-es városi
tanulmány szerint a cablebúsok működtetése évente több ezer tonna szén-dioxid
kibocsátást takarít meg – annyit, mintha több ezer autót végleg kivonnának a
forgalomból.

Ráadásul az infrastruktúra kiépítése – a sínek és megállók –
jóval kevesebb területet vesz igénybe, mint egy új út vagy földalatti
metróvonal. A hegyvidéki, zsúfolt körzetekben ez különösen értékes előny.
Emellett minimális karbantartással működik, és mivel nincs közúti torlódás,
kiszámítható menetidőt biztosít.
Több mint közlekedés
A drótkötélpályás közlekedés nem csupán technológiai újítás,
hanem erős társadalmi üzenetet is hordoz. Olyan városrészeket köt össze a
belvárossal, amelyek korábban közlekedési zsákutcák voltak, sokszor
elhanyagolt, magas bűnözési rátájú övezetek.
A cablebús hatására ezekben a
negyedekben javult a közbiztonság, nőtt a gazdasági aktivitás, és egyfajta
kulturális reneszánsz is elindult.
Mexikóváros példája rámutat arra, hogy a fenntartható
közlekedés nem feltétlenül jelent high-tech önvezető autókat vagy drága
metróalagutakat. A cablebús rendszer innovatív, költséghatékony, és méltányos
eszköz arra, hogy csökkentsük a szénlábnyomot, javítsuk a városi
mobilitást és segítsük a társadalmi kohéziót.
Fotók: Mexikóváros