Hazánk, mint sok más európai ország, fokozatosan törekszik a zöldenergia felhasználásának növelésére és a fosszilis energiahordozóktól való függés csökkentésére.
Áder János Kék Bolygó című podcastjának vendége nemrég az
Alteo Nyrt. elnök-vezérigazgatója, ifj. Chikán Attila volt, aki Magyarország
energiahelyzetét elemezte.
Bár jelentős lépéseket tettünk a megújuló energiaforrások
felé való elmozdulásban, még mindig számos akadállyal kell szembenéznünk az
átállásban. A környezettudatosság és fenntarthatóság iránti elkötelezettség az
egyik fő mozgatórugója ennek a törekvésnek.
A klímaváltozás kihívásait komolyan
kell vennünk, és az energiaszektor jelentős részét a szén, földgáz és más
fosszilis tüzelőanyagok helyett megújuló energiával kell ellátnunk a jövőben.
Szerencsére – ahogy globális szinten, úgy Magyarországon is
– egyre trendibb zöldnek lenni.
„Míg
10-15 évvel ezelőtt még érdekességként tekintettünk a napenergia
hasznosítására, addig manapság egy kőkemény, racionális lehetőség mind
gazdasági, mind műszaki szempontból. Megéri napenergiát telepíteni észszerű
határokat betartó mértékben”
– mondta Magyarország egyik vezető energetikai
vállalatának első embere.
Azonban annak ellenére, hogy hazánk jelentős lépéseket tett
meg a zöldenergia terén, még mindig akad egy nehezen átugorható akadály: a
hálózatfejlesztés. Az összetett hálózati infrastruktúra kiépítése és
fejlesztése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a megújuló energiát hatékonyan és
stabilan tudjuk beilleszteni az energiarendszerbe.
Egy másik hátráltató tényező a magyarországi zöldenergia
áttörésében az, hogy nem tudunk még teljesen leválni a fosszilis energiáról.
Egyrészt, a hagyományos energiaszektorban lévő beruházások hosszú távú
kötelezettségeket jelentenek, és időbe telik ezek lecserélése vagy kivonása.
Másrészt, az energetikai infrastruktúra és a technológiai fejlesztések egyidejű
megújítása rendkívül költséges és összetett folyamat.
„A fosszilis
energiától mentes Magyarországot a 2040-es évek utánra vizionálom. Az
elsődleges cél most a klímavédelem, amelyet azzal tudunk elősegíteni, ha a
megújuló energiaforrások mellett a nukleáris energiahasznosításnak is teret
biztosítunk. Ez a kettő együtt tud egy olyan radikális karbonlábnyom és
kibocsátás csökkentést okozni, amelyre a bolygónknak most nagy szüksége lenne”
– hangsúlyozta ifj. Chikán Attila.
Tekintettel a jelenlegi helyzetre, érdemes összehasonlítani
a nap- és szélenergia potenciálját Magyarországon. A napenergia kihasználtsága
javuló tendenciát mutat az elmúlt években, a technológia fejlődésének és a
támogató politikai intézkedéseknek köszönhetően.
Ugyanakkor a szélenergia terén
még mindig nagyobb fejlődési lehetőségek rejlenek. Bár Magyarország nem
rendelkezik olyan kedvező szélviszonyokkal, mint például a tengerparti
országok, még mindig számos alkalmas terület van, ahol a szélerőművek hatékonyan
működhetnek.
„Szélenergia-telepítésre
nehezebb területet találni, mert kevés helyre lehet 110-120 méteres tornyokat építeni.
Az azonban nem fog gondot okozni, hogy az állam által célként kitűzött 1000
megawattos termelésre alkalmas mennyiséget letelepítsük”
– szögezte le az
Alteo Nyrt. elnök-vezérigazgatója.
A viszonyokat az is jól mutatja, hogy a napenergiánál a
célkitűzés jelenleg a 6000 megawatt termelés, amelyet a következő 10 évben
szeretne megduplázni az állam.
Összességében, bár kihívásokkal nézünk szembe a zöldenergia
terén való átállásban, van potenciál abban, hogy Magyarország vezető szerepet
vállaljon a fenntartható energiatermelés terén.
Az infrastrukturális
fejlesztések és az innováció iránti elkötelezettség kulcsfontosságú ahhoz, hogy
sikeresen felhasználhassuk a megújuló energiaforrásokat, és megvalósíthassuk a
fenntartható jövőt.
Forrás: Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány