A génmódosított élelmiszerek kettős arca

Az élelmiszeripar óriási nyomást helyez a környezetre. A mezőgazdaság nem csak a biológiai sokféleség fenntartásáért, de a szén-dioxid kibocsátás legalább negyedéért is felel. Nagy kérdés: hogyan termeszthetünk még több növényt, miközben küzdünk az éghajlatváltozás káros hatásai és a biodiverzitás csökkenése ellen?

És a lehetséges "válasz", amely hosszú évtizedek óta megosztja a kutatókat, szabályalkotókat és fogyasztókat egyaránt: a GMO, avagy génmódosítás "jelenthet megoldást" a jelen és a közeljövő egyik legégetőbb problémájára.

A technológia lényege, hogy megváltoztatják az adott növény vagy állat genetikai állományát annak érdekében, hogy bizonyos tulajdonságait felerősítsék.

Ezáltal javíthatók például a terméshozamok, az adott fajta tápanyagtartalma, de a génmódosítás révén ellenállóbá is tehetjük a kártevők, a fagy vagy éppen a szárazság ellen.

Létezik továbbá már megoldás arra is, hogyan mérsékelhető a termesztéshez kapcsolódó szén-dioxid kibocsátás, ami ezzel hozzájárulnak az élelmiszeripar fenntarthatóságához.

Azaz genetikailag módosított növényeket olyan helyeken is lehet termeszteni, ahol semmi más nem képes megélni, miközben visszaszorítható a rovarírószerek használata.

De akkor mi a probléma?

Elsősorban az, hogy az eddig rendelkezésre álló ellentmondásos eredmények birtokában és kellően megalapozott kutatások hiányában a genetikailag módosított élelmiszerek egészségügyi hatásai jelenleg nem ismertek.

A környezetre gyakorolt kockázatok azonban jól körvonalazhatók.

A génmódosítás például veszélyeztetheti a lokális biológiai sokféleséget azáltal, hogy hatással van az ott élő növényekre és állatokra.

A GMO növények pollenje vagy magvai keresztszennyezhetik a környező termőterületeket, azaz bekerülhetnek olyan növényekbe is, amelyek eredetileg nem génmódosítottak.

Azáltal pedig, hogy a genetikailag kezelt termények ellenállnak bizonyos kórokozóknak és fajoknak, azok evolúciójára olyan hatást gyakorolnak, ami új rovarváltozatokat és rezisztens gyomnövényeket eredményezhet.

Reprezentatív felmérések szerint az európai közösség közel kétharmada elutasító a genetikailag módosított termékekkel szemben, legfőképpen a hosszú távú következmények és lehetséges szövődmények félelme miatt.

Azt, hogy ez a közeljövőben járható és biztonságos út lesz-e a fenntartható élelmiszergazdálkodás felé, még nem tudjuk. Amit azonban addig is tehetünk: kevesebb pazarlára és minél több helyi alapanyagra építjük a táplálkozásunkat.

Körforgás

Megoldás vagy problémaforrás? – A génmódosított élelmiszerek kettős arca

NSzM

De akkor mi a probléma?

További cikkek

Otthon

Életmód

Ajánló