Az élelmiszeripar óriási nyomást helyez a környezetre. A mezőgazdaság nem csak a biológiai sokféleség fenntartásáért, de a szén-dioxid kibocsátás legalább negyedéért is felel. Nagy kérdés: hogyan termeszthetünk még több növényt, miközben küzdünk az éghajlatváltozás káros hatásai és a biodiverzitás csökkenése ellen?
És a lehetséges "válasz", amely
hosszú évtizedek óta megosztja a kutatókat, szabályalkotókat és fogyasztókat
egyaránt: a GMO, avagy génmódosítás "jelenthet megoldást" a jelen és a közeljövő
egyik legégetőbb problémájára.
A technológia lényege, hogy
megváltoztatják az adott növény vagy állat genetikai állományát annak
érdekében, hogy bizonyos tulajdonságait felerősítsék.
Ezáltal javíthatók
például a terméshozamok, az adott fajta tápanyagtartalma, de a génmódosítás
révén ellenállóbá is tehetjük a kártevők, a fagy vagy éppen a szárazság ellen.
Létezik továbbá már megoldás arra is, hogyan mérsékelhető a termesztéshez
kapcsolódó szén-dioxid kibocsátás, ami ezzel hozzájárulnak az élelmiszeripar
fenntarthatóságához.
Azaz genetikailag módosított növényeket olyan helyeken is
lehet termeszteni, ahol semmi más nem képes megélni, miközben visszaszorítható
a rovarírószerek használata.
De akkor mi a probléma?
Elsősorban az, hogy az eddig
rendelkezésre álló ellentmondásos eredmények birtokában és kellően megalapozott
kutatások hiányában a genetikailag módosított élelmiszerek egészségügyi hatásai
jelenleg nem ismertek.
A környezetre gyakorolt kockázatok azonban jól
körvonalazhatók.
A génmódosítás például veszélyeztetheti a lokális biológiai
sokféleséget azáltal, hogy hatással van az ott élő növényekre és állatokra.
A GMO
növények pollenje vagy magvai keresztszennyezhetik a környező termőterületeket,
azaz bekerülhetnek olyan növényekbe is, amelyek eredetileg nem génmódosítottak.
Azáltal pedig, hogy a genetikailag kezelt termények ellenállnak bizonyos
kórokozóknak és fajoknak, azok evolúciójára olyan hatást gyakorolnak, ami új
rovarváltozatokat és rezisztens gyomnövényeket eredményezhet.
Reprezentatív felmérések szerint
az európai közösség közel kétharmada elutasító a genetikailag módosított
termékekkel szemben, legfőképpen a hosszú távú következmények és lehetséges
szövődmények félelme miatt.
Azt, hogy ez a közeljövőben járható és biztonságos
út lesz-e a fenntartható élelmiszergazdálkodás felé, még nem tudjuk. Amit
azonban addig is tehetünk: kevesebb pazarlára és minél több helyi alapanyagra építjük
a táplálkozásunkat.