Míg a klímaváltozás mindenkit érint, hatásai messze nem egyenlően oszlanak meg. Azok az országok és közösségek, amelyek a legkevésbé járultak hozzá a probléma kialakulásához, a leginkább szenvednek a következményeitől.
A klímaváltozás már nem egy távoli fenyegetés; hatásai ma
már világszerte érezhetők. Az extrém időjárási események gyakoribbá és
intenzívebbé váltak, a tengerszint emelkedése komoly veszélyt jelent, és a
mezőgazdasági terméshozamok csökkenése miatt élelmezési válságok alakulnak ki.
A legszegényebb országok a leginkább kiszolgáltatottak
Például Afrikában a Száhel-övezet országai egyre gyakoribb
és súlyosabb aszályokkal néznek szembe, amelyek a mezőgazdasági termelés
jelentős csökkenéséhez vezetnek. Ez különösen aggasztó, mivel ezekben az
országokban a gazdaság nagymértékben függ ettől az iparágtól, és a lakosság jelentős
része ebből él.
A kis szigetállamok, mint a Maldív-szigetek, szintén komoly
fenyegetéssel néznek szembe a tengerszint emelkedése miatt.
Ezek az országok
már most is tapasztalják a partvonalaik erózióját és a sósvíz beszivárgását,
ami ivóvízhiányhoz és mezőgazdasági területeik elvesztéséhez vezet.
Egyes
becslések szerint ezek az országok a következő évtizedekben teljesen el is
tűnhetnek a térképről, ami az ott élő emberek tömeges elvándorlásához és a
kulturális örökségük elvesztéséhez vezethet.
Mi a cél?
A klímaigazságosság feltett szándéka, hogy ezekre a különbségekre
válaszul olyan megoldásokat dolgozzon ki, amelyek figyelembe veszik a
történelmi felelősséget és a különböző országok eltérő képességeit a
klímaváltozás elleni küzdelemben. Ez magában foglalja a gazdag országok
felelősségvállalását a fejlődő országok pénzügyi és technológiai támogatásában.
Az elmúlt években a nemzetközi közösség felismerte az ügy fontosságát, és ennek
szellemében alakította ki a párizsi megállapodást, amely célul tűzte ki a
globális felmelegedés 1,5-2°C közötti korlátozását.
Az egyik kulcsfontosságú
elem a Zöld Klíma Alap (Green Climate Fund) létrehozása, amelynek célja a
fejlődő országok támogatása az alacsony karbonkibocsátású és klímatűrő fejlődés
felé vezető úton.
A klímamigráció
A
klímaváltozás által sújtott régiók lakói kénytelenek elhagyni otthonaikat, és
máshol keresni megélhetést. Ezek az emberek gyakran nemzetközi jogi védelem
nélkül maradnak, mivel a jelenlegi menekültügyi szabályozások nem terjednek ki
a környezeti okokból elvándorolt személyekre.
A klímaigazságosság keretében
egyre több javaslat születik arra, hogyan lehetne megvédeni ezeket az
embereket, és biztosítani számukra az emberi méltósághoz való jogot.
Bár a kihívások jelentősek, vannak biztató példák is,
amelyek azt mutatják, hogy a klímaigazságosság elveinek alkalmazása valódi
változást hozhat. Például Kenya sikeresen vezette be a megújuló
energiaforrásokat, különösen a geotermikus energiát, amely hozzájárult az
ország energiamixének diverzifikálásához és az energiaellátás
fenntarthatóságához. De Etiópia is élen jár a vízenergia termelésében. A nemzetközi támogatások és a technológiai transzfer
kulcsfontosságú szerepet játszottak ebben a folyamatban.
A klímaigazságosság kérdése nemcsak a jelen, hanem a jövő
generációk számára is kulcsfontosságú, hiszen csak egy igazságosabb világban
lesz lehetőségünk a bolygónk megóvására és a fenntartható fejlődés elérésére.
Fotók: Green Climate Fund