A gumiabroncs körforgása: Hulladékból érték

A leselejtezett autógumik évtizedekig nem bomlanak le, ezért komoly környezeti terhet jelentenek, pedig megfelelő feldolgozással értékes alapanyag válhat belőlük. Mutatjuk, hogyan működik mindez a gyakorlatban a MOHU együttműködő partnere, a GreenTyre marcali telephelyén.

Bár egy abroncs néhány év használat után – elsősorban a biztonság jegyében – cserére szorul, az anyaga rendkívül tartós. Míg azonban az ellenálló képesség az utakon előnyt jelent, hulladékként komoly környezeti kihívást szül.

Az út végén

Az elhagyott gumik ugyanis hosszú évtizedekig a természetben maradhatnak, ahol káros anyagokat juttathatnak a talajba és a vízbe, továbbá összegyűjtik a csapadékot, amiben könnyen elszaporodnak a kártevők. Tarnóczi Tibor, a GreenTyre Zrt. használtgépjármű-gumiabroncsokat újrahasznosító gyár vezérigazgatója szerint a jelenség szorosan összefügg a mobilitás átalakulásával.

„Az elmúlt évtizedekben a gépjárműállomány robbanásszerű bővülésével párhuzamosan a használt gumiabroncsok mennyisége is exponenciálisan megnőtt. Ezért különösen fontos, hogy minél nagyobb arányban újrahasznosítsuk ezeket, csökkentve a hulladék mennyiségét, megóvva a környezetet ettől a terheléstől, egyben pedig értékes alapanyagot szolgáltatva a gazdaság számára”

– mondja.

Adjuk le!

Ahhoz azonban, hogy a leselejtezett gumi új életet kaphasson, vissza kell kerülnie a hulladékgazdálkodási láncba. Magyarországon ezt a folyamatot a MOHU koordinálja, amely partnerei révén gondoskodik a begyűjtésről és az előkezelésről. A GreenTyre 2013 óta foglalkozik gumiabroncsok feldolgozásával, 2023 óta pedig a MOHU koncessziós rendszerének együttműködő vállalkozásaként végzi ezt a tevékenységet.

„Teljes körű szolgáltatást nyújtunk: begyűjtjük a leselejtezett abroncsokat, majd előkezeljük és hasznosítjuk őket. A gumik több forrásból érkeznek: hulladékudvarokból, gazdálkodó szervezetektől és gumiszervizekből kerülnek a feldolgozó telepre”

– magyarázza a folyamatot Tarnóczi Tibor.

A rendszer egyik fontos ösztönző eleme, hogy a lakosság számára a leadás egyszerű és díjmentes: évente legfeljebb 16 darab abroncs adható át hulladékudvarokban vagy átvételi pontokon, illetve a gumiszervizben is ott hagyható a lecserélt darab. A MOHU térképes keresője segítségével bárki gyorsan megtalálhatja a hozzá legközelebb eső átvevőhelyet.

...másnak érték

Miután az abroncsok megérkeznek a feldolgozóüzembe, a folyamat ipari körülmények között folytatódik. A marcali telephelyen mérlegelés után automata feldolgozósorra kerülnek, ahol előbb több lépésben aprítják, majd alkotóelemeire bontják azokat.

„A művelet végén három fő anyagot nyerünk ki: nagyjából 70 százalékban gumiőrleményt, körülbelül 18 százalékban acélt és hasonló arányban textilszálakat. Mindhárom frakció újra felhasználható, így a gumiabroncs valójában nem hulladék, hanem másodlagos nyersanyag”

– magyarázza a vezérigazgató.

A gumigranulátum különösen sokoldalúan alkalmazható: játszóterek rugalmas burkolatai, sportlétesítmények padlózata vagy műfüves futballpályák töltőanyaga is készülhet belőle. A textilszálakból zajcsillapító panelek gyárthatók, míg a kinyert fém az acéliparba kerül.

„Arra törekszünk, hogy a lehető legtöbb anyagot visszavezessük a gazdaságba. Egy leselejtezett abroncsból így több különböző iparág számára is értékes alapanyag válik.”

A következő körben

A már bejáratott technológiák mellett az iparág folyamatosan keresi azokat a megoldásokat, amelyekkel még nagyobb arányban lehet visszaforgatni az autókról lekerülő gumit a termelésbe. Tarnóczi Tibor szerint az egyik ígéretes irány a devulkanizáció, amely során az anyag szerkezetében található kénhidakat részben felbontják.

„Ennek lényege, hogy a gumiőrleményből olyan alapanyagot állítsunk elő, amely nagyobb arányban használható fel új gumitermékek gyártásához. Nem feltétlenül új gumiabroncs készül majd belőle, de például szállítószalagok vagy más ipari gumitermékek esetében komoly potenciállal bír ez az út.”

Emellett Európán belül a gumiabroncs pirolízis is új lendületet kapott. Évek óta ismert technológia, viszont a teljes értékláncba mostanra kezdett beépülni. A pirolízis maga önfenntartó, hiszen a technológia a keletkezett pirogázt használja fűtésére. A pirolízis során kinyert olajból lehet biotartalmú üzemanyag adalék, de akár új műanyag is, az újrahasznosított korom pedig potenciálisan új gumiabroncsokba is beépülhet.

A szakember szerint a technológiai fejlesztések túl a szemléletformálás is kulcsfontosságú.

„Nagy kihívás az edukáció: fontos, hogy minél többen megértsék, hogy a hulladékká vált gumi valójában érték.”

A körforgás tehát egy egyszerű döntéssel kezdődik: azzal, hogy a leselejtezett abroncsot nem félretesszük vagy az út szélén hagyjuk, hanem a megfelelő helyen leadjuk. Ha ez megtörténik, nem a környezetet terheli tovább, hanem új termékek értékes kiindulópontjává válik.

Hamarosan videóriportunkat is megtekinthetik a témában.

Fotó: SzZ

Példa&Érték

A gumiabroncs körforgása: Hulladékból érték

NSzM

Az út végén

Adjuk le!

...másnak érték

A következő körben

További cikkek

Otthon

Példa&Érték

ÚJRA!hasznosítás