Sárból is lehet házat építeni, amelynek csodáját és előnyeit manapság egyre többen fedezik fel. Köztük van Józsa Fruzsina, aki már kamaszkorában tudta, hogy földből és fából fogja a házát felépíteni.
A vályogépítészetnek évezredes hagyománya van az egész világon. Az
ókori Kis-Ázsiában is használták ezt a technikát már a Kr. e. 6. évezredben, de
ismerték a görögök és a rómaiak is. Amerikában pedig nemcsak házakat, hanem még
templomokat is építettek ezzel a technológiával.
Magyarországon sokáig az egyik
legelterjedtebb építkezési forma volt, és még manapság is mintegy 700 000
család él vályogházban.
Napjainkban pedig újra virágkorát éli a
vályogépítészet, mert természetes és környezetbarát, ezenfelül pedig kiváló
hőtartó tulajdonsággal rendelkezik.

Kilépés a betondzsungelből
Józsa Fruzsina a fővárosban született és nőtt fel, ám már
gyermekkorában érezte, hogy ő máshol és másként akar élni.
„Kamaszkoromban
tudtam, hogy földből, fából akarom felépíteni majd a házamat. Rengeteget
olvastam ezzel kapcsolatban, főként néprajzi, hagyományőrző irodalmat” –
elevenítette fel Fruzsina a kezdeteket.
Ezután vidékre költözött, hogy az álmát
megvalósítsa. Élt Magfalván, majd az Őrségben, egy jurtában is. A nomád élet
kipróbálása után a Vas megyei Szarvaskenden telepedett le, jelenleg is itt a
lakik a saját maga által sárból felépített fecskefészek otthonában.

Az első lépések
Fruzsina a korábban megszerzett elméleti tudását folyamatosan
gyakorlati ismeretekkel gazdagította.
„Sokat tanultam a helyi idős
emberektől a vályogépítészetről. Megtapasztaltam, hogy valóban jobb egy kérdés,
mint száz keresés. Elkezdtem felfedezni, hogyan tudom használni a természetes
anyagokat, a fát, a követ és a sarat. Első próbálkozásként egy paticsfalú
tyúkólat építettem.”
A paticsfal a népi építészet egyik legelterjedtebb
falszerkezete, ahol az épület gerendavázát földbe ásott oszlopok alkotják.
Ezeket a karókat vesszővel fonják be, amit pelyvás sárral több rétegben
betapasztanak.

Házépítésre fel!
A vályogépítkezés környezettudatos építési forma, mert csak a
természetben megtalálható anyagokat használja fel. Fruzsina például csak olyan
építőanyaggal dolgozik, amely tőle fél kilométeren belül elérhető. A sár, a kő
és a fa pedig karnyújtásnyi közelségben van. Ezzel az egyszerű döntéssel nem
okoz további környezetterhelést, hiszen nincs szükség szállításra.
„Az építkezés megkezdése előtt fontos a tervezés. Az embernek
tudnia kell pontosan, hogy mit akar”.
Fruzsina szerint ezután viszonylag rövid időn
belül, akár néhány hét alatt is felépíthető a vályogház, ha legalább tíz ember
dolgozik egyszerre.

„Ez a hagyományos paraszti társadalomban nem okozott
gondot, ma már azonban nehezebb megvalósítani” – fűzte hozzá.
Többféleképpen is létrehozható a csoda
A vályogépítészet összefoglaló elnevezés, amelynek valójában három
típusa van.

1. A vályogtéglából emelt fal
„A vályogtégla-készítés időigényes folyamat. A megfelelő állagú
sarat vízzel és szalmával bekeverjük, majd a masszát az előre kikészített,
téglaméretű deszkaformába kiborítjuk. A száradási idő több hét, csak utána
dolgozhatunk vele” – avatott be a titokba.
2. A vertfal vagy sárfal
A vertfal a századfordulón még az egyik legelterjedtebb építkezési
forma volt. A lényege az, hogy a zsaluzatba öntött nedves földet bunkókkal
összetömörítik, általában az eredeti mennyiség felére, és így húzzák fel a
falat.
3. Rakott sárfal
A legegyszerűbb építési technika. Pelyvával, szalmatörekkel
összegyúrják, tapossák a sarat, miközben vízzel locsolják. Pihentetés után
máris el lehet kezdeni a falrakást. Először 80 cm magasságig lehet rakni sarat,
utána várni kell, hogy megszáradjon. Száradás után folytatható a munka.

Télen meleg, nyáron hűvös a vályogépület
A sárból készült házak vitathatatlan előnye a kedvező páratartalom
és a kiegyenlített hőmérséklet. A falak rendkívül jó hőszigetelő és hőtartó
hatással rendelkeznek, így télen bent marad a meleg, nyáron pedig
klímaberendezés használata nélkül sincs forróság.
Az unokák is megörökölhetik
A vályogépület tartós, ha rendszeresen karbantartják. A felverődő
eső miatt évi rendszerességgel vissza kell tapasztani a falat, ám ez csak
néhány napot igényel.
„Ha egy ilyen házat magára hagynak, ötven év múlva
csak földbucka látszik. Eltűnik, és a természet visszahódítja a földet” –
mesélte Józsa Fruzsina, aki már el sem tudja képzelni azt, hogy máshol és
másképp éljen.

Az organikus és környezettudatos életmód olyan természetes
számára, mint a lélegzetvétel. Idén augusztusban ismét szervez tábort, hogy
átadja az évtizedek alatt megszerzett tudását az érdeklődőknek.
„Az a
küldetésem, hogy megmutassam az embereknek: saját sorsunkat a kezünkbe lehet
venni, és természetes módon megoldhatjuk még a lakhatásunkat is.”
További tartamat az alábbi linkeken találsz
/alkotoenergia
Fecskefészek Otthonom