Magyarország természeti értékei közt találjuk bővizű tavait és azok halállományát – ám a klímaváltozás és a globalizáció közepette az ágazat fejlesztése kulcsfontosságúvá vált. A kormány 2027-ig több mint 20 milliárd forint forrást biztosít erre a MAHOP Plusz keretében.
A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz keretein
belül kiemelt támogatást élveznek olyan projektek, amelyek az őshonos halfajok
élőhelyének, ívóhelyének fejlesztésére, helyreállítására irányulnak. Legalább
ennyire fontos cél az invazív fajok visszaszorítása, hiszen a biodiverzitás
megőrzése kulcsfontosságú az ökoszisztéma egészségének hosszú távú
fenntartásában.
A hazai halgazdálkodás területei (mind halgazdálkodási, mind
pedig halastavi vizeké) összesen közel 186 ezer hektárt tesznek ki.
2024-ben a
fogásmennyiség elérte az 4879 tonnát, amelyből 4614 tonnát horgászfogás tett ki
– ez 2,8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A haltelepítések
mértéke jelentős: a tavakba jutó halak mennyisége elérte a 4071 tonnát, míg
annak összértéke 6,7 milliárd forint volt.
A természetes
vizek fejlesztése és a hatékony halgazdálkodási stratégiák eredményességét
jól mutatja, hogy a regisztrált horgászok száma meghaladta az egymilliót. Ez
nem csupán rekreációs élményt jelent számos ember számára, hanem a fenntartható
turizmus gazdasági potenciálját is megnyitja.
Ráadásul a Nemzeti
Horgászturisztikai Stratégia keretében 2030-ig 24 milliárd forintnyi támogatás
áll rendelkezésre a horgászturizmus fejlesztésére, így Magyarország még inkább
erősítheti pozícióját az édesvízi turizmus nemzetközi térképén.
Az agrárminiszter
hangsúlyozta: stratégiai cél a természetes vizek és az őshonos halállomány
védelme, az ívóhely-rehabilitáció, az invazív fajok elleni védekezés, valamint
a vízvisszatartási stratégiai feladatok kidolgozása a halgazdálkodással
összhangban. A halgazdálkodás és a fenntartható horgászturizmus egymást erősítő
pillérei lehetnek annak, hogy a vízi ökoszisztémák ne csupán túléljenek, hanem
virágozzanak is.
forrás: kormany.hu



