A fenntartható anyagok kutatása közben az építészek egészen szokatlan helyen leltek rá egy újabb fenntartható alternatívára: a kenderültetvényen. Ám számos kihívás vár még a növényre, mielőtt jelentős hatást tudna gyakorolni az építőiparra.
A fenntartható építőanyagok iránti kereslet folyamatosan
növekszik, az építőipar ugyanis igyekszik csökkenteni a szén-dioxid
kibocsátást.
Van is miből lefaragni, hiszen az épületek és az építkezések
felelősek a globális szén-dioxid emisszió közel 40 százalékáért.
Ez alapvetően az
iparág erős fosszilis tüzelőanyag-függősége miatt van így, beleértve az olyan
szén-dioxid intenzív anyagokat, mint a beton, az acél és az üveg, valamint az
épületek fűtéséből és hűtéséből származó üvegházhatású gázok kibocsátását.
Ezekre a sürgető kérdésekre kínál alternatív megoldást a kender.
Lépéselőnyben
A gyorsan növő egynyári növény gyakorlatilag
egy olyan megújuló erőforrás, amely szén-dioxid megkötő tulajdonságokkal rendelkezik. Az építésben általában kenderbeton (hempcrete) formájában használják, amit a kender magjából –
a növény fás közepéből – vízzel és mésszel készült kötőanyaggal kevernek ki.
A
kenderbeton magas hőtehetetlenséggel rendelkezik, így ideális szigetelőanyag,
amely javítja az épületek energiahatékonyságát, és idővel csökkenti az
üvegházhatású gázok kibocsátását.
Emellett ilyen formában is képes megkötni a
szén-dioxidot. Az Európai Bizottság szerint a növény akár súlyának közel kétszeresével
megegyező mennyiségű CO2-t is kivonhat a levegőből, ami hektáronként elérheti a 15 tonnát is,
és mivel mindössze 5 hónap kell hozzá, hogy a kenderpalánta elérje a maximális
magasságát, arányaiban hatékonyabb karbonsemlegesítő, mint a klasszikus
erdőgazdálkodás. Ráadásul a kendertermelés segíthet a talaj regenerálásában és
az abban található nehézfémek semlegesítésében is.
Zöld lámpára várva
A kenderbeton nem használható úgy, mint a hagyományos
kötőanyag, mivel nem
megfelelő a teherbírása, ezért egyelőre inkább szigetelésre használják.
Mivel lassan melegszik
fel, és lassan is adja le a hőt, hatékonyan szabályozza az épületek belső
hőmérsékletét.
Emellett hidroszkópos anyag is, tehát nedvességet szív fel és ad
le, így a penész megjelenését is képes gátolni. A kenderbeton ezen felül
tűzálló, nem tartalmaz
egészségre káros összetevőket, és az élősködők sem találnak fogást rajta.
Számos kihívás vár azonban még a kenderre,
mielőtt jelentős hatást tudna gyakorolni az építőiparra. Ide tartoznak a
kormányzati szabályozások, a technikai tanúsítványok, a költséghatékonyság,
valamint az ellenőrizhetőség.