Egy apró lépés is zöld lavinát indíthat el

Király Nóra, a Zöld Követ Egyesület alapítója szerint nincs olyan, hogy jelentéktelen tett: minden apró változtatásnak hatalmas ereje lehet, ha példát mutatunk vele. A közös felelősségvállalás és a fiatalok edukációja vezethet el egy fenntarthatóbb, élhetőbb jövőhöz.

„Amit én tenni tudok, az nem számít!” – hogyan lehet ezt megcáfolni?

Sokan érzik úgy, hogy egyetlen ember tettei nem számítanak, pedig ez óriási tévedés. Gondoljunk csak bele: 7,8 milliárd ember él a Földön, és ha csak a negyede mondta már ki ezt a mondatot, akkor máris milliárdnyi lehetőséget hagytunk veszni.

"Ha mindannyian megtennénk akár a legapróbb lépést is, annak hatalmas ereje lenne. Nem az a fontos, hogy mekkora a változtatás, hanem hogy megtesszük."

Ha pedig példát mutatunk, az inspirálja a körülöttünk élőket is. Így, együtt, valóban elérhetjük, hogy megóvjuk a Földünket. Ezt képviseljük a Zöld Követ Egyesületnél is.

Mi a legnagyobb gát a jelenben, amely miatt a környezettudatosság nem tud alapvetővé válni?

Több tényező egyszerre hat. Sokan nem jutnak hozzá megbízható, érthető információkhoz, vagy téves képet kapnak a problémáról. Ehhez jön a rövid távú gondolkodás: az emberek többsége a pillanatnyi kényelmet és anyagi előnyt előbbre helyezi, miközben a klímaváltozás következményei gyakran távolinak tűnnek. Gazdasági korlátok is vannak, hiszen a fenntartható megoldások sokszor drágábbak. És ott van az, ami már az egyénen múlik: a megszokott, kényelmes rutinok feladása mindig nehéz, pedig a környezettudatos döntések sokszor csak egy kis plusz időt és energiát igényelnének.

Mindeközben a felnővő generációkban ott a remény, hiszen ha jól edukálunk, a környezettudatosság számukra belsővé válhat. Mi az, ami a leginkább „megfogja” a gyerekeket a környezetvédelemben?

A kulcs a személyes élmény. Tapasztalatunk szerint azok a programok működnek a legjobban, amelyekbe aktívan bevonjuk a gyerekeket, és átérezhetik a „saját élmény – saját felelősség” jelentőségét. Ez sokkal maradandóbb nyomot hagy bennük, mint bármilyen elméleti magyarázat.

Itt máris adódik a következő kérdés: hogyan lehet beszélgetni a fiatalabb generációkkal a klímaválságról úgy, hogy ne okozzunk szorongást bennük?

Úgy, ha őszinték vagyunk, de nem keltünk bennük bénító félelmet. Az életkorukhoz kell igazítani az üzenetet: óvodás és alsós korban egyszerű, pozitív példákat érdemes adni, majd felsős kortól már több tényt és összefüggést is el lehet mondani – de mindig megoldásközpontúan. Kerülni kell a túlzó, apokaliptikus kifejezéseket, és minden rossz hír mellé oda kell tenni, hogy „van, amit mi is tehetünk”.

Ha ez mégsem sikerül, mik az árulkodó jelek, amikre szülőként érdemes felfigyelni?

A tünetek hasonlíthatnak más szorongásformákra, viszont itt a természet áll a középpontban. Érzelmi jelek lehetnek a folyamatos aggodalom a bolygó jövője miatt, a szomorúság vagy a düh, amikor környezetkárosító híreket hallanak, illetve a bűntudat apró hibák miatt is – ha például rosszul szelektálták a szemetet.

"Viselkedésben ez megnyilvánulhat úgy, hogy a gyermek rendszeresen felhozza a klímaváltozás vagy a szennyezés témáját, vagy nagyon ragaszkodik a környezetbarát szokásokhoz, még akkor is, ha emiatt kényelmetlenebb megoldást kell választania, például nem használ műanyag palackot."

Ilyen helyzetben a legfontosabb, hogy meghallgassuk és komolyan vegyük őt, továbbá hangsúlyozzuk ki: nem egyedül kell megoldania a problémát.

Már öt éve jár a zöld úton az Egyesület. Mekkora haladást sikerült elérni fél évtized alatt?

Magyarország egyik vezető környezetvédelmi szervezetévé váltunk, mind az online, mind az offline térben. Rendszeresen tartunk előadásokat, családi napokra, céges rendezvényekre települünk ki. Mindemellett kiemelt szerepet töltünk be a közösségi médiában, ahol szintén a környezetvédelmi szemléletformálást támogatjuk.

A TikTokon közel 40 ezren követik a HelloPlanetZ márkánkat, létrehoztuk a PlanetZ.hu környezetvédelmi hírportált, és a Facebookon is több mint 33 ezer követőnk van. Ezeken a platformokon havonta több mint 4 millió alkalommal találkoznak velünk, offline programjainkkal pedig már több mint 20 ezer diákot és tanárt vontunk be különböző szemléletformáló kezdeményezésekbe.

Hogyan látják a következő generáció mindennapjait 20 év múlva, ha ma sikerül a szemléletformálás?

A legideálisabb forgatókönyv szerint a fenntartható életmód már természetes lesz. A ma fiataljai felnőttfejjel tudatosabban élnek majd, egészségesebb környezetben, a mindennapoknak pedig szerves része lesz az energiatakarékosság, a hulladékcsökkentés és a közösségi összefogás.

Fotó: Zöld Követ Egyesület

Példa&Érték

Egy apró lépés is zöld lavinát indíthat el

NSzM

További cikkek

Otthon

Életmód

Ízvilág