Matuzsálemek: hallgassuk meg a fák meséjét

Hogyan látja a világot egy fa, amely már akkor is állt, amikor még fel sem találták a fotográfiát? Mit mesél egy több száz éves törzs, ha mellé ülünk? Kállai Márton fotográfus fényképezőgéppel a kezében az országot járva öt éve keresi a választ ezekre a kérdésekre.

Munkája eredménye nemcsak egy páratlan képsorozat, hanem egy újfajta időérzékelés is. A Matuzsálemek című album egyszerre tisztelgés a természet türelme előtt és meghívás egy lassabb, figyelmesebb világba.

A türelem ideje

Fotóriporterként mindig embereket fényképezett Kállai Márton, aki húsz éve dokumentálja a társadalom történeteit. A covid azonban őt is a természet felé fordította.

„Minden lelassult körülöttünk, én pedig elkezdtem más szemmel nézni a fákat. Megértettem, hogy ezek az élőlények teljesen más stratégiát követnek, mint mi. Nem rohannak sehová, mégis jelen vannak – valahogy mélyebben, állandóbban.”

A projekt kezdetén a fotógráfus számára a fák türelme vált a legnagyobb tanítássá. A természetben nincs kapkodás: egy hárs évszázadokon át építgeti lombját, egy tölgy lassan, szinte észrevétlenül terebélyesedik.

„Ami nekünk hosszú idő, nekik csak egy évgyűrű. Ez a fajta időtlenség teljesen átrendezte bennem az emberközpontú gondolkodást.”

Famatuzsálemek nyomában

A sorozat öt éve alatt Márton és társa, Kovalik Máté az egész országot bejárták. Kastélyparkok, elfeledett határdűlők, sűrű erdők és áthatolhatatlan bozótok között indultak a több száz éves fák keresésére. A kiindulópont a Dendrománia adatbázisa volt a számukra.

„Onnan tudtuk, hol találhatók a legnagyobb, legkülönlegesebb példányok, de fotós szemmel válogattunk: nem mindig a legnagyobb fa volt a legizgalmasabb.”

Volt olyan hely, ahová többször kellett visszatérni – nem a fotó miatt, hanem mert egyszerűen nem lehetett megközelíteni a dzsungelszerű növényzetben. Máskor egy apró település határában állt a csoda: például a somogyi Tapsony szélén álló hatalmas szilfa, amelyhez olyan út vezet, mintha élőhelyek hosszú láncán sétálnánk keresztül mezőktől a vadban gazdag erdőkig. És persze akadtak mítoszokkal övezett óriások is: az öszpötei kandeláberfa, a Tisza mente „Hét nővére”, az ezerévesnek nevezett tölgyek – még ha a valós kormérés sokszor egészen mást is mutat.

„A név ráragad ezekre a fákra. A folklór ugyanannyira része a történetüknek, mint az évgyűrű.”

Emberi lenyomatok és élő emlékhelyek

A terepmunka egyik legnagyobb meglepetése az volt, hogy a fák mennyi emberi történetet hordoznak. Volt, ahol odúkba tömködött rózsafüzéreket találtak, másutt egy zacskó sót kötöttek az ágakra bajelhárításként. Márton szerint a fák története sok településen már rég összefonódott az emberekével.

„Ezek emlékezethelyek. Lehet beléjük fúrva egy Krisztus-kép, lehet rajtuk egy régi vadászlestámasz, vagy egyszerűen csak állnak ott, ahol generációk nőttek fel. A fákban idő lakozik – olyan idő, amit mi már nem érzékelünk.”

Amikor a változás mozdulatlan

A fotós egyik kedvenc motívuma az idő változásának megfigyelése volt. A Neszmély és Tardos között álló gerecsei tölgyet például egy éven át, minden hónapban újra lefotózta.

„Ugyanabból a pontból álltam, de minden alkalommal mást láttam. Egy idő után már nem a fa változott – csak az idő a fa körül.”

A képeken keresztül különös kontraszt rajzolódik ki: míg az ember élete röpke pillanat, a fák évszázadokat kötnek össze. Ahogy Márton fogalmaz:

„A fotográfia még kétszáz éves sincs. Az egyik fa, amit fotóztam, háromszor olyan idős, mint maga a médium, amellyel megörökítettem.”

Egy könyv, amely vissza is ad a természetnek

A képeket csokorba gyűjtő Matuzsálemek című album nem csupán vizuális élmény. A fotókat neves szerzők – írók, mesekutatók, biológusok – szövegei egészítik ki.

„Azt kértük tőlük, hogy teljesen szabadon írjanak arról, mit jelent számukra a falét. Így lett az album egyszerre tudományos, lírai, filozofikus és játékos.”

A könyv közösségi finanszírozással valósult meg, és minden előrendelés egy facsemete elültetését támogatta.

„Fontos volt, hogy ne csak elvegyünk a természettől, hanem adjunk is vissza. A kampánnyal végül kétszáz facsemete elültetését segíthettük.”

Most pedig bárki kézbe veheti a kötetet, vagy akár el is indulhat felfedezni ezeket a famatuzsálemeket. Mert – ahogy Márton mondja – ha egyszer elkezdjük meghallani a fák történeteit, többé nem nézünk rájuk ugyanúgy.

Fotó: Kállai Márton/Kovalik Máté/Mesélnek a fák

Példa&Érték

Matuzsálemek: hallgassuk meg a fák meséjét

NSzM

A türelem ideje

Famatuzsálemek nyomában

Emberi lenyomatok és élő emlékhelyek

Amikor a változás mozdulatlan

Egy könyv, amely vissza is ad a természetnek

További cikkek

Otthon

Körforgás

Ízvilág