Vendégségben Marcus Goldson angol képzőművésznél, aki úgy látja és ábrázolja a várost, ahogy mi, a lakói már észre sem vesszük. Az utcáról inspirálódik, a hétköznapokban megélt élményeit meséli el vizuálisan, ami olyan számára, mint egy terápia: a való élet feldolgozása.
Ironikus grafikáival tükröt tart elénk, miközben ő egy tágas
tetőtérből tartja szemmel a budai oldalt. Utazásról, költözésről és a megtalált
otthonról beszélgettem vele és feleségével, Ildikóval.
Hosszú évekig a főváros pesti oldalának számos kerületében laktatok. Miként találtatok rá jelenlegi otthonotokra és mi tetszett meg a budai környékben?
Az utca, ahol lakunk, zöld és
csendes, de a sarkon túl lüktet a város. Jól ismertük ezt a 11. kerületi környéket,
ami évről-évre egyre izgalmasabb, kellemesebb hely többek közt a Bartók Boulevard Egyesület
jóvoltából. Idővel mi is az egyesület tagjai és a lokálpatrióta közösségépítés
hívei lettünk.
Három éve költöztünk ide, elég kalandosan: a covid járvány alatt, amikor mindenki bezárkózott. Azonnal megtetszett ez a jól megtervezett kilencvenes évekbeli tetőtér, nagy közösségi terekkel, intim zugokkal és terasszal, ahol még kertészkedni is lehet.
A lakást sok ötlettel a saját ízlésetek szerint alakítottátok. Vannak-e kedvenc redesign megoldásaitok, bútordarabjaitok?
Nem sok időnk volt a felújításokra
beköltözés előtt, de szerencsére falakat mozgatni nem kellett.
A konyha teljes
felújításon esett át, a járólapokat mindenütt műgyantával öntöttük le, a felső
szinten pedig a padlócsere helyett a festés mellett döntöttünk.
A nappali régi
kopott-törött hajópadlójához sem nyúltunk, mert tetszik a kopottas kinézete,
ahogy a lakásban lévő faburkolatoké, lépcsőké, gerendáké is.
Bútoraink
nagy része használt darab,
igyekszünk minél kevesebb újat venni!

Szeretünk lomtalanításokon vadászni,
járunk piacokra és olyan izgalmas helyekre, mint az Artkraft Loftdesign, ahonnan
a nappali óriási komódja való.
Kedveljük a színeset, a régit, a nem tökéleteset,
vagyis az eklektikus berendezést, amelyek darabjai első látásra nem feltétlenül
illenek össze, de aztán mégis összeáll a harmónia.
Imádjuk növényeket is, minden mennyiségben!
Vannak, amelyeket még az első közös lakásunkból valók, vagy amiket a
szomszédoktól kaptunk sok évvel ezelőtt: mindegyiknek története van!
Marcus Kenyában nőtt fel, Angliában tanult, míg Ildikó angoltanárként a vajdaságból Londonba került, ahonnan együtt költöztetek Budapestre. Mit jelent két világpolgárnak az otthon?
Két gyermekünk érkezése előtt sokat utaztunk, legfőképpen Észak-
és Kelet Afrikában, Ázsiában és a Közel-Keleten olyan helyekre, ahol akkor még
nem voltak kitaposott turistautak.
Mindegyiknek megvolt a
maga sármja és mindenhol sokat tanultunk a környezetünktől és a
környezetünkről.

Bárhol találkozunk velük, Marcus grafikáinak, festményeinek stílusa azonnal felismerhető. Honnan ered benne a művészi véna és hol láthatjuk munkáit aktuálisan?
Marcus nem művészi családból
származik, apja agrármérnökként került Kenyába, édesanyja matematikát és kémiát
oktatott.
Kenyában töltött gyermekkorában az afrikai művészek és kézművesek
színvilága és leleményes alkotói hozzáállása formálta vizuális világát.
Már tinédzserkorában
nyilvánvaló volt számára, hogy ebben a közegben érzi jól magát, így 15 évesen
otthagyta az angol bentlakásos iskolát, hogy művészeti szakgimnáziumba iratkozzon.
Utána a szobrászatot választotta, majd mikor Magyarországra költözött, elkezdte
festeni a várost és megszerette ezt a kifejezési formát.
Vannak olyan művei,
amelyeken hónapokig dolgozik, mert nagyon részletgazdagok - akvarellel fest, de
nem a szokványos akvarell-technikával - és van olyan, ami 1-2 nap alatt lett
kész, sőt olyan is, ami a helyszínen születik. Időnként szobrokat is készít,
leginkább hulladékanyagokból.
Ebben az évben Dél-Koreában volt nagyszabású
kiállítása, harminc Budapestet ábrázoló festményével.
Illusztrációi fellelhetőek
különféle magazinokban, festményeit számos ismert hazai és külföldi bárban, kávézóban
vagy galériában állítja ki rendszeresen.

Nyomataival – melyek közvetlenül tőle
is megrendelhetők - a nagyváros hangulatát bárki magával viheti saját otthonába!
Fotók: Böjtös Kinga
További tartamat az alábbi linkeken találsz
/alkotoenergia
MarcusGoldsonArt
/alkotoenergia
Marcus Goldson