Július: Szent Jakab havának népi vonala

Bár a „széne hónap, aratás hava” a gazdáknak a legnagyobb munkáról, a gabona betakarításáról szólt, azért nagyon sok természettel, egészséggel kapcsolatos hiedelem is kapcsolódik a Julius Caesarról elenevezett hónaphoz. Többek között a tartózkodás a fűszeres ételektől, de az asszonnyal való együtt hálás sem volt ajánlatos.

"Amit az őseink megtapasztaltak, követendőnek hittek és átadtak, azt szerencsére a modern világ zaja sem tudta elnémítani."

Különleges, értékes kincsek ezek, és minél több van a birtokunkban, annál hangosabban halljuk elődeinket. Éppen emiatt gondoltuk azt, hogy mi is hozzájárulunk a kincsek gyűjtögetéséhez...

A hónap szülöttei

A régiek hiedelme szerint, akik július havában születtek, nyughatatlanok, kedvetlenek, maguknak valók, Nehezen nyílnak meg, nem bírják a veszekedéseket, konfliktuskerülők. Egy burkot növesztenek maguk köré, amelyben biztonságban érzik magukat, a külvilág felé nem mutatják a problémájukat. Érzékenyek, visszafogottak, szeretnek tanulni, de olykor szétszórtak. Örökös mozgásban vannak, szeretnék megismerni a világot.

Őseink sokféleképpen láttak neki a az aratásnak. Volt, ahol „Jézus segíts!” fohásszal kezdték meg a munkát, volt, ahol a föld szélén letérdeltek, keresztet vetettek, és az sem volt szokatlan, hogy az eszközöket a templom falához állították, a pap pedig megszentelte őket.

Kiemelt napok

Július 2.

Sarlós boldogasszony a nők előtt tisztelegtek, akik sarlóval arattak. Sok helyen ezen a napon csak szertartást végeztek és másnap fogtak neki a tényleges munkához. Érdekesség, hogy sok helyen ez a nap a gazgasszonyoknak dologtiltó nap volt, és azt is tartották, hogy ha ezen a napon esik, akkor Medárdhoz hasonlóan 40 napig esni fog.

Július 13.

Mérges Margitként is ismerték ezt a napot, mert többnyire esős, zivataros napra lehetett számítani, ami alaposan megzavarta az aratást.

Július 15.

Henrik napján a vallásos hívek a tizenkét apostolra emlékeztek. Ha mennydörgéses vihar támadt azt mondták „Apostolok oszlása”, annak a reményében, hogy hogy hamarosan véget ér az égi háború és folytathatják a munkát. A gazdasszonyok ezen a napon próbálták ki az új lisztet és sütöttek belőle kenyeret.

Július 20.

Illés napja mindenkinek dologtiltó nap volt, mert úgy vélték, hogy aki ezen a napon dolgozik, abba „beleüt a ménkő”, a termését pedig elveri a jég. A gazdák nem szerették ezt a napot, mert attól féltek, hogy a vihar lebontja a kazlakat, a villám pedig felgyújtja.

Július 22.

Mária Magdolna napján a kislányok hajából levágtak egy keveset, hogy hosszabbra nőjjön, mivel a megtért Mária Magdolna a hajával törülgette Krisztus lábát. Ám azt is tartották, hogy az ekkor levágott haj alkalmas a varázslásra. Szinte elvárták, hogy aznap essen az eső, mert „Máriának el kell síratnia a bűneit”.

Július 25.

Jakab napja a fokhagymaszedéssel telt és azt is tartották, hogy a zabot le kell aratni, mert ami kint marad a földeken, az ezután elvész. Kapcsolódott ide egy szép mondás is: „Jakab napján virágzik a hó”, azaz, ha ezen a napon sok a felhő, akkor télen sok hó várható.

Július 26.

Anna napja kedvelt ünnep volt az őseink körében, mulatságok, bálok kapcsolódnak a naphoz és főleg az, hogy az asszonyoknak dolgtiltó napnak számított. Más helyeken viszont megkezdték a kender nyűvését, és szép idő eseténe leszedték az „annababot”. Szűz Mária édesanyjához fohászkodtak ezen a napon a meddő asszonyok, hogy megfoganhassanak.

Életmód