Május: Pünkösd havának népi vonala

A természet kivirágzásának hónapja sok csodát rejt és természetesen sok hagyomány is fűződik hozzá. Ki ne ismerné a mondást: májusi eső aranyat ér?! A gazdák jó termést reméltek tőle, a lányok pedig kibontott hajjal álltak az udvaron, hogy megszépüljenek.

"Amit az őseink megtapasztaltak, követendőnek hittek és átadtak, azt szerencsére a modern világ zaja sem tudta elnémítani."

Különleges, értékes kincsek ezek, és minél több van a birtokunkban, annál hangosabban halljuk elődeinket. Éppen emiatt gondoltuk azt, hogy mi is hozzájárulunk a kincsek gyűjtögetéséhez...

A rómaiak Maius hónapját a föld termését oltalmazó Maia istennő nevéből származtatják, akinek május elsején mutattak be áldozatot, innen ered a majális is.

A hónap szülöttei

A májusi gyerekekről azt tartották, hogy nagyon pozitívak és sokan lesznek közülük sikeres felnőttek. Mivel ennyire optimisták, nehezen adnak fel bármit, kitartanak a legvégsőkig, és talán ezért is érik el a céljaikat olyan könnyen.

Remek vezetők lesznek, szorgalmasak, példamutatóak és nem csak a munkában, hanem a magánéletben is kiválóan megállják a helyüket. Őseink különösen azért örültek a májusi gyermekeknek, mert a hiedelmek szerint nagyon ellenálló a szervezetük, és ha betegek is lesznek, gyorsan leküzdik.

Kiemelt napok

Május 1.

Elsejére virradó hajnalban a fiúk színes szalagokkal díszített májusfát állítottak titokban az eladósorban lévő lányoknak. A fa nem csak a fiatalok ébredező szellemét jelképezte, hanem a virágzás ókori örömünnepét is.

Május 4.

Szent Flórián napja ellentétes hiedelmekkel bírt. Volt, ahol nem raktak tüzet a védőszent tisztelete jeléül, nem dolgoztak a kovácsok, sőt még kenyeret sem sütöttek, viszont más helyeket óriási tüzeket raktak.

Május 12., 13. és 14.

A fagyosszentek ünnepén úgy tartották, hogy Pongrác, Szervác és Bonifác könnyen visszahozhatja a fagyot, és nem kíméli a veteményeseket sem, pont emiatt nem ültettek palántákat csak ezután, a gazdák pedig füstöléssel védték a gyümölcsfáikat.

"Pongrác, Szervác, Bonifác, mind a fagyosszentek, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljetek kendek!"

Amennyiben meleg volt ezeken a napokon, úgy vélték, hogy hűvös lesz a nyár.

Május 15.

Zsófia az egyedüli női fagyosszent, a hagyományok úgy őrzik, hogy ő is hozhatott fagyot vagy hideget, néha többet is, mint a három férfi társa. Az állattartók ekkor választották el a bárányokat a juhoktól, így ezután elkezdhették a fejést. Sok helyen ekkor vetették el a kendert, hogy jó hosszú szára legyen.

Május 16.

Nepomuki Szent János a hajósok, vízimolnárok védőszentje, akinek szintén emeltek szobrokat a víz közelében,a melyeket ezen a napon zöld ágakkal, gyertyákkal díszítettek, sőt még vízi körmenetet is tartottak a tiszteletére (ezt hívták Jánoska-eresztésnek).

Május 25.

Szent Orbán a szőlő védőszentje, és őt is a fagyosszentek közé sorolják. Több helyen szobrot emeltek neki, a gazdák a megelőző éjjelen tüzet raktak és imádkoztak a védelemért. Ha Orbán meleget hozott, szobrát megkoszorúzták, borral öntözték, de ha hideget és a termést megtizedelte, akkor megdobálták kővel. A szőlőtermesztő vidékeken ezen a napon mulatozásokat tartottak.

Életmód