A nyári melegben kevés dolog esik jobban, mint egy frissítő csobbanás a saját kertünkben. De mi lenne, ha ez a hűsítő élmény nem egy vegyszerekkel kezelt, klóros medencében történne, hanem egy élő, lélegző vízzel teli tómederben? Szakértőnk segít eligazodni a témában.
Egy olyan helyen, ahol nemcsak a
tested, de a lelked is felfrissülhet – és ahol a természet nem csak látvány,
hanem a rendszer szerves része. Üdvözlünk a fürdőtavak világában – ahol az
ökológia és a dizájn kéz a kézben jár.

A fürdőtó nem csupán a klasszikus
medencék díszes alternatívája. Ez egy élő ökoszisztéma, amely a fürdőzés örömét
ötvözi a természetes víztisztítás intelligens megoldásaival. Szucsik Attila,
agrár- és kertészmérnök, a Biotó Kft.
vezetője így fogalmaz:
„A fürdőtó olyan, mint egy dísztó, amit fürdésre is
alkalmassá tettünk – köszönhetően annak, hogy sokkal tudatosabban épül fel. Ez
nem egy dekorációs elem, hanem egy biológiailag tökéletesen működő szisztéma.”

Tisztaság vegyszerek nélkül
Sokan meglepődnek, amikor
megtudják, hogy egy fürdőtó vizét nem kell vegyszerekkel kezelni. Nincs szükség
klórra, pelyhesítőre vagy kénsavra – mégis: a víz tiszta, áttetsző és friss. A
titok a biológiai szűrésben rejlik. A tó egy részét növények és
mikroorganizmusok lakják, amelyek elvégzik helyettünk a „piszkos munkát”:
lebontják a szerves anyagokat, megszűrik a vizet, és biztosítják az értékes és
tartós egyensúlyt.
„A természetes szűrés nemcsak hatékony, de fenntartható
is. A tóban lakó élőlények együtt dolgoznak azon, hogy a tó vize tiszta
maradjon – úgy, hogy közben mi is részesei lehetünk ennek az ökoszisztémának”
– magyarázza Attila.

Fürdőtavakat különböző technikai
szinteken lehet építeni. Az 1-es típus a legtermészetesebb – semmi gépészet,
csak növények. A másik végponton álló 5-ös már egy technikai csoda, csak épp
klór nincs benne.
„Mi a leggyakrabban a 2-es típust építjük, ami tartalmaz
vízforgatót, de megőrzi az élő környezetet”
– teszi hozzá a szakember,
akinek vezetésével a Biotó Kft. már a több mint 300 vizes élőhelyet hívott
életre Magyarországon.

Fürdőtó: Több mint díszes alternatíva a medencékre
A tó, ami hűt és éltet
A fürdőtó ráadásul nemcsak fürdésre
alkalmas, hanem mikroklímát is teremt a maga környezetében – így akár a
kertedben is –, és párolgásával hűti a környezetét.
„Egy közepes fa
hűtőhatása 5-6 légkondicionálóval is felér. Ugyanez igaz a vízfelületre is: egy
tó képes lehűteni az egész udvart”
– mondja Attila, aki épp egy 3500 nm-es
fürdőtavat épít a Gödöllő szomszédságában található Lázár Lovasparkban, három
vízeséssel, szurdokvölggyel, két imitált forrással, 700-800 tonna kő és kavics
felhasználásával. Számoljunk csak utána, mekkora „hűtőerővel” bír majd ez!

Ráadásul nemcsak a levegő hűvösebb egy
ilyen tónak hála, de az élővilág is pezseg körülötte: madarak, lepkék,
szitakötők és más vizes élőhelyeket kedvelő állatok fedezik fel maguknak.
„Azt
szoktam mondani, hogy ha valaki szereti a Balatont, akkor szeretni fogja a
fürdőtavat is, hiszen nem zavarja majd, hogy az nem egy steril környezet – az
él.”

Esztétika, funkció és hosszú távú fenntarthatóság
Egy jól megtervezett fürdőtó szépsége
mögött egy okos, jól felépített tervezés áll. Nem célszerű például fa alá tenni,
mert a lehulló levél és virágpor szerves anyagként szennyezi a vizét. Fontos
továbbá, hogy elég mély legyen, így a legnagyobb kánikulában sem melegszik át
teljesen, és a fenék közelében oxigéndúsabb marad a víz.
A tó életében az első
év kulcsfontoságú, mert ilyenkor alakul ki a biológiai egyensúly. A kövek
felületén idővel megjelenő biofilm a vizes ökoszisztéma saját szűrője. Egy
tízéves tónál már jól látszik, hogyan veszi át az irányítást a természet. A
szakember szerint ez a legnagyobb dicséret egy tóra nézve.

Több mint fürdés – életforma
A fürdőtó tehát nem csak arra jó,
hogy lehűtsük magunkat benne. Egy élő tér, ahol a víz nemcsak a testet frissíti,
hanem a lelket is táplálja – és ahol minden egyes élőlény egy nagy rendszer
része. Nem csoda, hogy egyre többen kívánják ezt a saját életterükbe is.

„Ez
nem puszta trend. Ez szükségszerűség. Az emberek keresik a természetes
alternatívákat, és egyre tudatosabban gondolkodnak a kertjeikről is”
– zárja Attila.
Fotó: SzZ