A fosszilis tüzelőanyag véges készletei és áremelkedése, valamint a folyékony földgáz iránt megugrott kereslet kedvezőtlen környezeti hatásai csak még sürgetőbbé teszik a szemléletváltást. A bolygó szénmentesítése olyan tiszta energiaforrást igényel, amely hozzáférhetőbb, hatékonyabb és fenntarthatóbb minden eddiginél. Pont, mint a zöld hidrogén.
A zöld hidrogén a hidrogén azon változata,
amelyet fenntartható módon állítanak elő minimális környezeti hatásokkal.
A
kulcs az elektrolízis, amelynek során elektromos áram segítségével hidrogént és
oxigént választanak el vízből.
A „zöld” jelző pedig arra utal, hogy a
folyamathoz szükséges elektromos áramot megújuló energiaforrásokból nyerik –
például víz-, nap- vagy szélenergiából.
Azaz sem az előállítás, sem
felhasználás során nem keletkeznek üvegházhatású gázok.
Bár a világ
energiatermelésében még nem játszik komoly szerepet, az előrejelzések szerint a
2050-es évekre akár a globális energiafogyasztás negyedét hidrogénnel
fedezhetik majd.
Csupa haszon
Azon túl, hogy a zöld hidrogén 100%-ban
fenntartható – azaz sem a termelés, sem a használat során nem bocsát ki
szennyező gázokat –, nagy előnye, hogy tárolható is.
Ennek köszönhetően nem
csak az előállítás helyén és idejében használható fel.
Ráadásul sokoldalú,
hiszen átalakítható elektromos árammá vagy szintetikus gázzá, ennek
köszönhetően kereskedelmi, ipari és mobilitási célokra egyaránt felhasználható.
Van azonban néhány tulajdonság, amely – legalábbis egyelőre – megnehezíti, hogy
ez a fenntartható energiaforrás széleskörűen elterjedjen.
Ilyen a magasabb
előállítási költség, az előállítás magasabb energiaigénye, és bizonyos
biztonsági kérdések, amelyek egy ilyen rendkívül instabil és gyúlékony anyag
kezelése és tárolása során hatványozottan érvényre jutnak.
Jó úton járunk
A
hidrogéngazdaság egyre több országban kiemelt szerepet kap – így Magyarországon
is. Annak érdekében, hogy 2030-ra a
korábban vállalt 40 százalék helyett 50 százalékkal csökkenti tudjuk a magyar
gazdaság széndioxid-kibocsátását az 1990-es szinthez képest, a Magyar
Hidrogéntechnológiai Szövetség és az Energiaügyi Minisztérium komoly
fejlesztésekbe fogott.
Tavaly adták át a kardoskúti gáztároló telephelyén az
első, napelemekkel működtetett, 2 megawatt teljesítményű hidrogén-előállító
üzemet, hamarosan pedig elkészül a Mol százhalombattai finomítójának
telephelyén egy hasonló, de már 10 megawattos egység, illetve Bükkábrányban egy
harmadik.