Mit tehetünk mi magunk, hogy ne menjenek kárba a még újrahasználható nyersanyagok? Az upcycling mozgalom (értéknövelő újrahasznosítás) alapvetően polgári kezdeményezés ezen alapanyagok újrahasznosítására.
Az upcycling meglévő, haszontalanná vált tárgyakból dolgozik, és nem használ fel – vagy csak minimálisan – újonnan gyártott alapanyagokat. Ennek az irányzatnak a fő célja, hogy megakadályozza a potenciálisan hasznos nyersanyagok elvesztését.
A mozgalom egyre népszerűbb a fenntarthatóság világában, nem véletlen, hogy #upcycle címkével az Instagramon több mint ötmilló bejegyzést találunk.
A színes bejegyzések között upcycled művészeti alkotásokat, újragondolt ruhákat, barkácsbútorokat és minden egyebet is láthatunk.
Pontosan mit is jelent az upcycling?
Ezt a legegyszerűbb módon úgy érthetjük meg, ha összehasonlítjuk az ipari újrahasznosítással (downcycling). Az ipari újrahasznosítás például a papír vagy a műanyagok „lebontásával” foglalkozik. Az így keletkezett termék kevésbé értékes, mint az eredeti alapanyag volt. Gondoljunk csak az újrahasznosított papírra, amelyből rosszabb minőségű csomagolóanyag készül.
Az upcycling újrahasznosítás lényege viszont az, hogy a leendő új tárgy értékesebbé, jobb minőségűvé váljon, megtartva a régi alapanyag minőségét, tulajdonságát.
Az upcycling nem csak polgári mozgalom, hiszen az ipar is alkalmazza a szemléletet, amikor például műanyag palackokból új és márkás cipőket, vagy az újra feldolgozott faanyagból minőségi bútorokat gyárt.
Miért jó az upcycling szemlélet?
Mert minimalizálja a természeti erőforrások kihasználását. Itt például gondoljunk arra, hogy hány fa maradhat életben, ha minden bútor újrahasznosított faanyagból készül, vagy arra, hogy az ipari hulladéklerakók hulladéka mennyivel csökken, ha ezeket az alapanyagokat ismét felhasználjuk. És nem elhanyagolható tény az sem, hogy mindez kevesebb gyártási folyamatot eredményez, amelynek kisebb a széndioxid-kibocsátása.
Természetesen házilag nem eszkábálhatunk klassz cipőt a kiürült vizesflaskákból, de számos módja van annak, hogy hozzájáruljunk a hulladékok ismételt és többszöri felhasználásához.
Mit tehetnék?
Vásárolj olyan vállalkozásoktól, amelyek valamilyen módon újrahasznosított alapanyagból készítenek új termékeket, megtartva a felhasznált régi alapanyag minőségét. Ha van egy kis kézügyességed, és szeretsz barkácsolni, használd fel az otthon található alapanyagokat.
Például régi farmerokból alkothatsz egyedi szőnyeget, ahogy ezen a képen is látszik.
Egy ágyelő „medveprém” lett a családi ruhatár farmerjaiból. Vagy születhet régi textilekből díszpárna vagy ágytakaró. Gondoljunk csak a patchwork takarókra, amelyeket száz éve öltögetnek az ügyes háziasszonyok.
A régi alapanyagoknak lelkük van!
Sokszor szembesülünk avval, hogy a régi tárgyak – legyen az bármi – valahogy jobb minőségű, időtálló anyagból készültek.
Egy, az enyészettől megmentett, zománcos sparheltajtó a képen látható fogassá vált. A gyönyörű mintával és vicces felirattal ellátott sparheltajtó újrahasznosított fával és porcelán bútorgombokkal kiegészítve lett fali akasztó.
De születhet két külön tárgy összevonásából egy egészen egyedi és új dolog is. A fedő nélküli zománcos zsírosbödön és a törött Thonet-szék fúziójából született ez a szék, amelynek a felső része levehető, így a zománcos alsó rész tárolásra is használható.
Apróbb dekortárgyak is készülhetnek házilag, mint ez az asztali óra, amely egy régi fémdobozból, fagolyóból, befőttesüveg-tetőből és működő óraszerkezetből állt össze.
Objet trouvé (talált tárgy)!
A különféle „kész” tárgyak újraértelmezésének vagy művészi alkotássá válásának régebbi a története, mint azt gondolnánk. A modern művészet hajnalán, a 19–20. század fordulóján a képzőművészek számos olyan szobrot alkottak, amelyeket talált tárgyakból állítottak össze. Gondoljunk csak Pablo Picasso bikafejére, amely egy talált biciklinyeregből és egy biciklikormányból áll. Vagy gondolhatunk Marcel Duchamp „A forrás” című, ready-made alkotására, amely egy porcelán piszoárból lényegült át.
A mai művészek is szívesen nyúlnak a rendelkezésre álló „szeméthez” mint nyersanyaghoz, ahogyan ezen a képen is láthatjuk. Az alkotó építkezési hulladékból (falazóelem, csavarok, zárak és maradék faanyag) készítette a törzsi kultúrákat megidéző totemfejet, amely jópofa lakásdekorációként szolgál.