A modern kerttervezés újra felfedezi a természetességet. Egyre többen fordulnak el a mértani pontossággal nyírt sövényektől és a steril, díszkavicsos udvaroktól, és választják helyette a ligetes kertek változatos, barátságos világát. De mi is pontosan a ligetes kert?
Ez egy olyan tájképi kerttípus, amely a természetes
növénytársulásokat utánozza: fákkal, bokrokkal, virágos rétekkel és árnyas
tisztásokkal váltakozó térszerkezetet alakít ki. A tervezés célja nem az emberi
kéz nyomának eltüntetése, hanem az, hogy a kert a természet ritmusához és
ökológiai egyensúlyához igazodjon, akár a gyorsan növekedő Miyawaki-erdő.
A ligetes kertek egyik legnagyobb előnye az esztétikai
sokszínűség. Nem törekednek egységes, „katalógus-szépségre”, mégis páratlan
vizuális élményt nyújtanak.
A fák lombkoronája alá vetett árnyéktűrő növények,
az illatos virágos rétek, a véletlenszerűnek tűnő ösvények mind azt a benyomást
keltik, mintha egy kis erdőszélen sétálnánk.
Az egymásra épülő növényszintek –
a fák, cserjék, lágyszárúak – változatos élőhelyet biztosítanak madaraknak,
méheknek, lepkéknek és más hasznos rovaroknak. A talaj takarásban marad,
kevésbé szárad ki, és jobban ellenáll az eróziónak, mint a gyakran nyírt,
mesterséges gyepfelületek. A fák és bokrok árnyéka pedig mérsékeli a nyári
hőhullámok hatását – egyfajta természetes klímaszabályozóként működnek.

Kialakításuk és fenntartásuk hosszú távon sokkal
fenntarthatóbb, mint a hagyományos, díszgyepre és egzotikus növényekre épülő
kertmodellek. Kevesebb
víz, kevesebb műtrágya és kevesebb gépi beavatkozás szükséges a
gondozásukhoz. A helyi, őshonos növényfajok használata nemcsak a környezethez
való alkalmazkodást segíti elő, hanem hozzájárul a táj karakterének
megőrzéséhez is.
Ráadásul a ligetes kert jól alkalmazkodik a klímaváltozáshoz
is. Az ellenállóbb, mélyebb gyökerű növények jobban átvészelik az aszályos
időszakokat, a sokféleség pedig biztonságot ad: ha egy faj sérül, a kert egésze
nem omlik össze.
Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a ligetes kertek
mentális és lelki egészségünkre is jótékony hatással vannak. A természetközeli
terekben való időtöltés csökkenti a stresszt, javítja a hangulatot, és segíti a
lelassulást.
Egy árnyas fa alatti pad, egy madárdalos reggel vagy egy réten
elterülő piknik mind olyan élmények, amelyek közelebb visznek minket a
természethez – és önmagunkhoz is.
Ez nem csupán divatos irányzat vagy
esztétikai választás, hanem egyfajta életfilozófia is. Az ember és természet közötti
harmonikus kapcsolat újrafelfedezése, amelyben nem
uralkodni akarunk a környezeten, hanem együttműködni vele.