Az élelmiszer-pazarlás az etikai és gazdasági kérdéskör mellett ma már energiaügyi és környezetvédelmi szempontból is kulcstémává kezd válni. A világon megtermelt élelmiszer jelentős része végül hulladékként végzi, miközben energiaforrásként is hasznosítható lenne.
A legelterjedtebb megoldás az úgynevezett anaerob lebontás,
amely során az élelmiszer-hulladékot oxigénmentes környezetben bontják le
mikroorganizmusok segítségével.
A folyamat eredményeként biogáz keletkezik,
amelyből hő- és villamos energia állítható elő, valamint egy tápanyagban gazdag
melléktermék, amely mezőgazdasági célokra használható fel.
Ez a rendszer
egyszerre csökkenti a hulladék mennyiségét és helyettesíti a fosszilis
energiaforrásokat. Több példa is bizonyítja, hogy ez a modell nemcsak elméletben működik...
Németország
Már évek óta élen jár a biogáz-termelésben. Települések
és mezőgazdasági üzemek egyaránt hasznosítják az élelmiszer-hulladékot
energiatermelésre. A rendszer jól illeszkedik a decentralizált energiamodellbe,
ahol helyben keletkező hulladékból helyben állítanak elő energiát.
Svédország
Hasonlóan előremutató megoldások működnek itt is,
ahol az élelmiszer-hulladékból előállított biogázt közlekedési üzemanyagként
használják.
Egyes városokban a buszok szó szerint „szeméten járnak”. A
lakossági biohulladékból előállított energia hajtja a közösségi közlekedést.
Ez
nemcsak a hulladék mennyiségét csökkenti, hanem a városi levegőminőséget is
javítja.

Egyesült Államok
Egyre több város kísérletezik
hasonló rendszerekkel. Az USA több nagyvárosában
- például New Yorkban - kötelezővé tették a biohulladék elkülönített gyűjtését,
amelyet aztán biogázüzemekben dolgoznak fel. Az így előállított energia részben
visszakerül a városi infrastruktúrába, például áramként vagy fűtésként.
Közös elem a rendszerszintű gondolkodás
Nem
elegendő egy technológia bevezetése. Szükség van a lakosság bevonására,
megfelelő gyűjtési
rendszerekre és stabil szabályozási háttérre. A siker kulcsa az, hogy az
élelmiszer-hulladék ne problémaként, hanem erőforrásként jelenjen meg.
Az energia-előállítás nem helyettesíti a megelőzést
A legfenntarthatóbb megoldás továbbra is az, ha
kevesebb élelmiszer válik hulladékká. Az ilyen rendszerek inkább a már
elkerülhetetlen maradék
hasznosítására adnak választ. Mégis, az élelmiszer-hulladék energetikai
hasznosítása fontos lépés a körforgásos gazdaság felé. Olyan megoldás, amely
egyszerre kezeli a hulladékproblémát és az energiaválságot.
A kérdés már nem
az, hogy működik-e, hanem inkább az, hogy milyen gyorsan és milyen mértékben
tudjuk ezeket a modelleket széles körben alkalmazni, hiszen a jövő energiája
talán részben már most is a szemetesünkben van.


